Minden mindennel összefügg!
A víz kémhatása összefügg a vízben jelen lévő tápanyagokkal, ionokkal, vegyületekkel, a talajból és kőzetekből, illetve az akváriumodban használ bármely dekorációból kioldódó szerves és szervetlen anyagokkal, a vízben élő állatok által termelt salakanyagokkal, és nem utolsó sorban az akvérium töltésére használt víz minőségével.
A kémhatás változtatásához a vízben oldott anyagok ismerete elengedhetetlen, ehhez szükséges egyrészt a vz keménységéek mérése (GH - össz keménység és KH - karbonát keménység), és/vagy a TDS - összes oldott anyag - mérése
pH - vagyis kémhatás
Vizünk kémhatása lehet semleges (pH 7,0), savas (pH 7 alatt, jellemzően 6 és 7 közt), vagy lúgos (7 felett)
Édesvízben, ha növényezünk is, 7 és 7,5 pH közt még jól fognak fejlődni a növényeink,
míg a tengervíz és brakk víz pH-ja kimondottan lúgos a benne oldott különböző sók jelenléte miatt.
Nem árt, ha tudod: magyarországi csapvizeink többségének kémhatása lúgos, 7,8 - 8,6 közt!
Ennek akkor van jelentősége, ha a csapvizet akár önmagában, akár lágy vzzel keverve fel szeretnéd használni az akváriumod töltésére. Mindenképpen mérd meg a csapvized kémhtását és sótartalmát (GH/KH) mielőtt arra szánnád magad, hogy az akváriumba töltsd bármilyen formában.
A hazai csapvizek többsége szikes, amit arról ismerhetsz fel, hogy a KH érték magasabb a GH értéknél (ami elsőre ellentmondásnak tűnik), de legalábbis megközelíti azt.
Szikes vízben a növényeink szenvednek, hiába vannak jelen a tápanyagok, nem fogják tudni felvenni azokat!
Édesvizi növények neveléséhez a 6,8 - 7,5 pH tartomány javasolható, az igényesebb növényeink általában a savasabb közeget kvánják.
GH -vagyis össz keménység
A vizünkben oldott anyagok, nátrium, kálium, kalcium és magnézium (ill. egyéb) összessége. Az általánosan használt német keménységi fok az össz oldott anyag mg/l-ben (ppm) mérhető mennyiségének 1/10 része.
Édesvizi növények neveléséhez 8 - 10 GH, illetve 4 - 5 KH érték megfelelő, az arány akkor ideális, ha a GH érték a KH kétszerese.
KH - vagyis karbonát keménység
A vzben oldott különféle összetevők - de jellemzően a Calcium - karbotáttal (CO3) alkotott sóinak össz mennyisége.
Jellemzően CaCO3, azonban a nátrium karbonát sói (NaHCO3, más néven bikarbonát) is a KH-t emelik és magnéziumkarbonát, valamint kálium karbonát is lehet a vizünkben.
Hogyan lehetséges (???) hogy a KH meghaladja a GH értéket? A magyarázat abban rejlik, hogy a karbonát sókat nem csupán Calcium karbonátok alkotják, hanem többek közt a Nátrium karbonátos sói is, mint például a nátrium bikarbonát. A magas KH a magyarországon igen gyakori szikes víz jellemzője. A szikes víz sajnálatosan lúgos pH-val rendelkezik, amely (néhány "igénytelen" növény kivételével) a legtöbb akváriumi növény tartására alkalmatlan.
A vizünkben mérhető keménység és kémhatás több tényezőtől függ, melyek közül a legalapvetőbbek a következők:
-
Talaj
-
dekorációra használt kőzetek
-
feltöltésre és cserére használt víz minősége
-
Tápozás (növénytápok, makro és mikroelemek)
-
Vizi élőlényeink minősége és mennyisége, keletkező mulm, nitrogén és egyéb vegyületek
Cikkem erősen leegyszerűstve foglalta össze a víz keménységre és kémhatásra vonatkozó alapvető információkat. Még emlékszem, amikor nem is olyan régen, kezdőként elmerültem ezekbe az alap fogalmakba, és a fejem erősen tiltakozott a szerteágazó információ áradat befogadása ellen. Egyszerűsítésem oka tehát ez. Szeretném, ha megértenétek, milyen fontos a vz kémiája, ahhoz, hogy meg tudjátok érteni az adatok biológiai összefüggéseit!
Ahhoz azonban, hogy sikereket érj el, idővel mélyebben is el kell merülni ezekbe a fogalmakba!
Kezdő korom másik nehézsége volt, hogy a neten ugyan hatalmas információ áradatot találunk, ezekből azonban néha elég nehézkes kiemelni a valódi értéket, a pártatlan információkat.
Nagy Viktor minden munkáját csak ajánlani tudom! Hatalmas tapasztalattal rendelkező akvarista társunk (nem mellesleg fb csoportunk tagja), aki az általa szerzett tudást igyekszik közérthető formában bármely érdeklődő számára elérhetővé tenni.
A kémiai alapfogalmak megismeréséhez javaslom, olvasd el Nagy Viktor enciklopédia szerűen összeszedett alapfogalom lexikonját, amelyet itt találsz:
Az akvarisztikával kapcsolatos kémiai alapfogalmak és összefüggések / Nagy Viktor: Akvablog
Olvasd tovább a növények számára szükséges tápanyagokról és azok méréséről, ideális értékeiről szóló fejezetet! >>>
|