|
Tudományos név: Enteromius jae (Boulenger; 1903)
Szinonímák: Barbus jae (Boulenger, 1903)
Magyar név: Törpe tigrismárna
Csoport: Pontyfélék
Származás: Nyugat-Afrika; Kamerun, Egyenlítői Guinea, Gabon, Kongói Köztársaság, Kongói Demokratikus Köztársaság
Testhossz: 3,5-4 cm
Természetes élőhely: Lassú folyású, sekély erdei patakok, és mocsarak lakója, ahol jellemzően sűrű a vízparti növényzet. Az ilyen erdei, fekete vizű patakok gyakran barnás színűek a sok felhalmozódott növényi törmeléktől, és lehullott levéltől. Ezek tipikusan lágy, és enyhén savas vizek.
Viselkedés: Apró mérete és félénksége miatt nem kifejezetten társas akváriumba való hal, de más hasonló igényű és méretű halakkal jól együtt tarthatók. Célszerű legalább 8-10 példányt tartani belőlük egy csapatban.
Táplálkozás: Mindenevő, a természetes élőhelyén inkább kisebb rovarlárvákat, és héjas állatokat fogyaszt. Akváriumban élő és fagyasztott eleségekkel, és száraz tápokkal is jól tarthatók.
Szaporítás: Elég könnyű
Medence: Minimum 40 literes
Halnépesség: 40 literre 8-10 hal
Dekoráció: Növényekkel sűrűn beültetett, lágy vizes akváriumban is jól tarthatók, de ajánlott inkább biotóp medencében tartani őket.
Homokos aljzattal, gyökerekkel és ágakkal rendezzük be az akváriumot, hogy legyenek árnyékos helyek is. A világítás ne legyen túl erős, és tegyünk be néhány marék száraz faleveleket is az akváriumukba, hogy sokkal természetesebb legyen a környezetük. Alacsony fényigényű afrikai növényeket is telepíthetünk.
Hőmérséklet: 17-24 °C
pH: 5.0-6.5
Keménység: 1.0-5.0 NK°
Várható életkor: 3-5 év
Leírás: Az Enteromius jae az egyik legkisebb márna faj Afrikából. Az első példányokat a Dja folyóban találták Kamerunban. Sajnos manapság a kameruni halak importja nagyon ritka, ezért nagy szerencse kell a faj beszerzéséhez. Ennek az apró, és karcsú testű márnafajnak a teste vöröses-narancssárga, vagy krémszínű, oldalukon több függőleges, fekete csík húzódik. Az úszói átlátszók, enyhe vöröses árnyalattal. A különböző területekről származó halak színezete és mintázata is változó lehet, ezért célszerű a befogási helyüket is feltűntetni a megnevezésükben, hogy az adott vérvonal fenntartható maradjon. Például a Nyong medencéből (Kamerun) származó hímek színezete ragyogó vörös lesz párzáskor, míg az Awae közeléből származó halak testének csak a hátsó része vörösödik be. Vannak Gabonból származó olyan hímek is, amelyek teste szinte teljesen szürke színű, de a hátúszó és a farok alatti úszó színe a vöröstől a feketéig változik.
A hímek sokkal színesebbek, különösen párzáskor, a nőstények színezete fakóbb, és testesebbek.
Megfigyelések szerint a természetben kétszer is ívhatnak évente, először márciustól-júniusig, majd szeptembertől-novemberig. Az akváriumban tenyésztett halak sem kivételek ez alól. Más pontyfélékhez hasonlóan szabadon ikráznak, és a szülők egyáltalán nem gondoskodnak az ikrákról, vagy a kikelő kis halakról. Egy biotóp akváriumban előfordul, hogy külső beavatkozás nélkül is megjelenik néhány kishal, amelyek sikeresen túlélték a felnőttek falánkságát, de ha több ivadékot szeretnénk, akkor mindenképpen külön akváriumban tenyésszük halainkat. Erre egy gyengén megvilágított, kisebb medence megfelelő lehet, amelyet töltsünk fel enyhén savas (pH: 5-6), és nagyon lágy vízzel (1-5 NK°), valamint helyezzünk bele néhány csomó jávai mohát, esetleg egy marék száraz falevelet. Célszerű a kiszemelt tenyészpárt, vagy párokat bőségesen etetni néhány napig élő eleségekkel, majd utána helyezzük át őket a szaporító medencébe. Az ikrázás az esti órákban történik és több napig is eltarthat. Más pontyféléktől eltérően a szülők többnyire nem foglalkoznak az ikrákkal. A szülőket hagyhatjuk az akváriumban, amíg az első szabadon úszó ivadékok megjelennek, ami 7-10 napon belül megtörténik, ezután távolítsuk el őket a medencéből. Az első napokban nagyon apró por eleséget adhatunk az ivadékoknak, majd 6-7 nap múlva már frissen kelt só rákot is.
Források:
diszhal.info;
aquariumland.eu;
akvarisztika.info;
wikipedia;
halakrol.hupont.hu;
akvaguru.hu
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
/cypriniformes/cyprinidae/enteromius/jae/1.jpg)
/cypriniformes/cyprinidae/enteromius/jae/2.jpg)
