Tudományos név: Boraras brigittae (Vogt; 1978)
Szinonímák: Rasbora urophthalma brigittae (Vogt, 1978), Rasbora brigittae (Vogt, 1978)
Magyar név: Zöldsávos törperazbóra
Csoport: Pontyfélék
Származás: Ázsia; Indonézia, Délnyugat-Borneó
Testhossz: 2-2,5 cm
Természetes élőhely: Erdei patakokban és tőzegmocsarakban, ahol a rothadó növényi maradványoktól barnás a víz.
Viselkedés: Nagyon békés, csapathal, de kis mérete miatt nem túl jó választás egy társas akváriumba, legjobb hasonló méretű halakkal társítani, vagy egyfajos akváriumban tartani. Célszerű legalább 8-10 példányt tartani belőlük, így kevésbé lesznek félénkek.
Táplálkozás: Mindenevő, természetes élőhelyén apró rovarokat és férgeket eszik, de akváriumban megeszi a száraz tápokat is. Szép színezetük megtartásához célszerű rendszeresen élő és fagyasztott eleségekkel is etetni.
Szaporítás: Elég nehéz
Medence: Minimum 30 literes
Halnépesség: 40 literre 8-10 hal
Dekoráció: Szereti a növényekkel sűrűn beültetett akváriumot, amin a fény csak szűrve jut át. Aljzatnak használjunk homokot, és tehetünk néhány gyökeret vagy ágat az akváriumába. Száraz tölgyleveleket tehetünk az aljzatra, ezzel is utánozhatjuk eredeti élőhelyüket.
Hőmérséklet: 20-28 °C
pH: 4.0-7.0
Keménység: 1.0-10.0 NK°
Várható életkor: 4-8 év
Leírás: A Zöldsávos törperazbóra teste vörösesbarna, melynek testközépvonalán a kopoltyúfedőtől a farokúszó felé kicsit keskenyedő, zöldesfekete, 2 mm szélességű sáv fut végig. Ez a csík a hát felé eső részén vörösen arannyal szegélyezett. A farokúszó tövében egy ék alakú sötét folt található, és hátúszójának, valamint farok alatti úszójának első fele is zöldesfekete. A hímek úszói ragyogó vörös színűek, a nőstényeké pedig inkább rózsaszín, vagy narancsos színű. A nőstények teste is inkább fakóbb piros. Rokonát a Boraras urophthalmoides-t gyakran árulják Boraras brigittae néven, mert utóbbi jóval drágábban eladható. Kinézetük hasonló ugyan, de a Boraras brigittae nagyobbra nő, a faroktőnél található sötét folt ék alakú (ami rokonánál ovális), valamint testük színezete ragyogóbb, és egységesen vörösebb színű.
A nőstények a hasi részen teltebbek, a hímek valamivel kisebbek, több vörös színnel.

Hasonlóan sok más kistestű pontyféléhez, az ikráik lerakása után semmilyen szülői gondoskodást nem mutatnak. Vizüket szűrjük keresztül tőzegen, amitől az enyhén savanyú lesz. Használjunk nagyon lágy, savas (pH 5-6,5) és 26-28 °C hőmérsékletű vizet. Tenyésztésükhöz elegendő egy 10-15 literes akvárium is, amit ültessünk be sűrűn pl: Ludwigia, Cryptocorine, vagy Jávai moha növényekkel. Ha a körülmények megfelelnek a tenyészhalak számára, általában már másnap reggel megkezdik a párzást. Célszerű a felnőtt halakat néhány napig a tenyészakváriumban tartani, mert az ikrázás akár több napon keresztül is folytatódhat. Az ikrák száma elérheti az ötvenet is. Ikrázás után a szülőket távolítsuk el. Az ikrák nagyjából 48 óra múlva kelnek ki, és a lárvák további 24 óra múlva úsznak el. A kishalakat etessük nagyon apró poreleséggel.