|
Innen indulj, és ide érkezz, ha algákkal kerültél háborúba! Csatát ugyan nyerhetsz enélkül a fejezet nélkül is, a háborút azonban csak akkor tudod megnyerni, ha az algásodás okára rájöttél, ha a biológiai egyensúlyt sikerült létrehoznod, vagy újra teremtened.
Ennek a fejezetnek a logikája, hogy először is lásd, mi mindennek kell működnie ahhoz, hogy algamentes legyen az akváriumod, majd sorra vesszük, hogy az egyensúly egyik, majd a másik ponton hogyan és mi miatt tud megborulni. Arról is szó lesz, mit tegyél, hogy helyreálltsd az egyensúlyt.
Na de mik is azok az algák?
Az algák, vagy más néven moszatok különböző, fotoszintézisre képes, nagy vonalakban hasonló, telepekbe tömörülő egysejtű élőlények.
A csoport erősen polifiletikus - tulajdonságaiban hasonló, származástanilag azonban eltérő ősökre vezethető vissza -, tehát az "algák" köznyelvi megnevezés egyáltalán nem rendszertani kategória.
A cianobaktériumok ("kék alga") kivételével az algák eukarióták, vagyis sejtmaggal, illetve más, membránokkal határolt sejtszervecskékkel is rendelkező élőlények, parányok.
A baktériumokat az különbözteti meg az egysejtűektől, hogy nem rendelkeznek sem sejtmaggal, sem más, membránnal határolt szervecskével (pl mitochondrium, Golgi apparátus).
Az igazság az, hogy bár nem szeretnélek lelombozni, nem árt, ha tudod: alga mentes akvárium nem létezik. Minden édesvízben vannak és lesznek is olyan egysejtű élőlények, amelyek - ha teret adunk nekik, ha "tömjük őket kajával", vagyis, ha feleslegben van az akváriumunk vizében bármi, amit a telepített növényeink nem tudnak hasznosítani -, bizony a láthatatlanságból előtörve láthatóvá válnak.
A mi dolgunk az, hacsak nem szánt szándékkal létesítünk az algák szépségeit bemutató akváriumot (mert valljuk be őszintén, bizony egyik - másik csodálatos formációkra képes), hogy olyan mértékben szorítsuk vissza az algáink tápanyag forrásait, hogy azok a láthatatlanságban maradjanak.
Tehát: bármilyen alga fajtával is hadakozol, gyakorlatilag azt kell elérned, hogy az algáid éhezni kezdjenek!
Az algákat komoly ellenségként tartjuk számon az akváriumban. Egész egyszerűen azért, mert elcsúfítják a megálmodott összképet, szélsőséges esetben növényeink egészségét is visszavetik. Nem egy olyan történetet hallunk, hogy az algák megjelenése (és győzedelmeskedése) a hobbi szüneteltetéséhez, vagy akár befejezéséhez vezet.
Az algák visszaszorításához nem kell más, mint megérteni az algák kialakulásának lehetséges okait, az algák fajtáit és ellenszereiket. Mindenképpen olvass tovább ha szeretnéd tudni, mi miatt jelennek meg az algák akváriumodban!
Ha ismerjük a kiváltó okot, meg is tudjuk azt előzni! Ha megtesszük, nem csupán alga mentesek lesznek akváriumaink, hanem egy nagyon komoly lépést is tettünk a kiváló vízminőség, és egészséges akvárium egyensúly felé!
Milyen algafajták alakulhatnak ki az akváriumban?
Egy kezdődő algásodás megállításához elengedhetetlen, hogy felismerjük, milyen algával is van dolgunk! Ha beazonosítottuk, az adott algafajta lehetséges kiváltó okai iránymutatók lesznek a probléma feltárásában.
|
Őszintén szólva azonban látni fogod, alapvetően az algák megjelenésének minden esetben nagyjból azonos okai vannak:
-
a tápanyagok arányainak megbomlása, amely miatt a növények táplálkozása visszaszorul, míg az igénytelenebb algáké előtérbe kerül,
-
arányaiban túlságosan sok megvilágítás anélkül, hogy a fotoszintézishez szükséges széndioxidot biztosítanánk,
-
a vízfelszínen beállított áramlások elégtelensége, és/vagy bármely más okból előadódó oxigén hiány
-
A nitrogén körforgást elősegítő hasznos baktériumok arányának csökkenése
|
Hogyan győzzük le az adott algatípust?
Érdemes-e például az adott problémára algaevő brigádot (halak, garnélák) telepíteni, szükséges-e valamilyen vegyszeres kezelés, vagy csupán az áramlást kell visszavegyük?
Na de kicsit előre szaladtam;
a legritkább esetben kell vegyszerekhez nyúlni, ez ugyanis igen drasztikus megoldás!
Miért alakulnak ki algák az akváriumban?
Az algák kialakulása egyfajta visszajelzés az akvaristák számára:
Az akváriumban az egyensúly valamiért felborult, vagy éppen még nem alakult ki. Ennek persze még sok-sok háttere lehet, de az alap konklúzió azonos, valamilyen mérés, beavatkozás, felülvizsgálat szükséges, hogy a folyamatot megállítsuk!
Először is felsorolom azokat az alapvető okokat, amelyek komoly algásodáshoz vezethetnek, majd pontról pontra elmagyarázom azt is, hogy melyik mit jelent és mit tehetsz azért, hogy az akváriumod gyönyörű, kristálytiszta, és algamentes maradjon! (Magyarul hogyan érd el a biológiai egyensúlyt az akváriumodban)
Az algamentes akvárium ismérvei:
1. A nitrát vegyületek egyensúlyban vannak
2. Az akváriumi víz áramlása megfelelő (nem túl gyors, nem túl lanyha)
A vízfelszín kellően át van mozgatva,
-
nincsenek áramlásból kieső, pangó területek, valamint a vízfelszín kellő fodrozódása által elegendő a beoldott
-
oxigén és
-
széndioxid mennyisége is.
3. Kellő mennyiségű oxigén áll halaink (állataink) és növényeink rendelkezésére
4. Elegendő oldott szén (liquicarbo), és/vagy beoldott széndioxid áll rendelkezésre növényeink részére.
5. Növényeink szempontjából egyensúly van az alkalmazott megvilágtás és a növénytáp ellátás között
+1 Extra, természetesen algaevő élőlények is segíthetnek bennünket az akváriumi egyensúly megteremtésében és fenntartásában
Vegyük hát sorra az algák felszaporodásának okait!
1. A nitrát vegyületek egyensúlyának felbomlása
Az egyensúly borulását a legtöbb esetben ammónia jelenléte, illetve az ebből keletkező nitritek és nitrátok felhalmozódása kíséri, ezek a vegyületek pedig tápanyagot, ezáltal életteret biztosítanak az algáknak.
Az ammónia az algák számára könnyedén hasznosítható nitrogén vegyület, de a növények számára is elsődleges nitrogén forrást jelent. Növényeink azonban az ammonia bakteriális lebontása után keletkező vegyületeket is tudják hasznosítani, az első lépcsőben keletkező nitritet kevésbé, a nitrátot viszont kiválóan.
Nagyon fontos különbség az algák és az akváriumi növények között, hogy növényeink az ammónia mentes (vagy minimális ammóniát tartalmazó) akváriumban sem szenvednek, hiszen más nitrogénforrást is tudnak hasznosítani és itt van a lényeg!
Alapvető fontosságú tehát a kellő biológiai szűrés (vagyis a megfelelő mennyiségű hasznos, biológiai lebontást végző baktérium jelenléte), a rendszeres vízcsere és aljzat takarítás, valamint annak ismerete, hogy minél több növényünk van, annál kevesebb szabad nitrogén vegyület marad a vizünkben. Egy sűrűn ültetett és megfelelőn tápozott, jó biológiai szűréssel rendelkező, és kellő módon megvilágított növényes akvárium jó eséllyel algamentes marad!
Ebbe a fejezetbe kvánkozik az akvárium tisztán tartása, a vzcsere és a rendszerez aljzat takarítás - vagyis az akvárium karbantartásának - elhanyagolása
Ha nem gondoskodunk a rendszeres karbantartásról (vízcsere, növények metszése, illetve szükség esetén talaj porszívózás) a természetes szennyeződések (mulm) elkezdenek felhalmozódni, amely magas ammónia, illetve nitrogén szinthez, ezáltal algásodáshoz vezet.
Ugyanez a helyzet a halak túletetésével (vagy mondjuk a gyerek bebortotta az összes halkaját a vízbe). Az akvárium aljzatra lehulló, el nem fogyasztott (és össze nem szedett) eleség bomlása komoly algásodáshoz vezethet!
A probléma akkor is felléphet, ha nem hagyunk ki egyetlen karbantartást sem, csupán nem vagyunk kellően körültekintőek!
Saját példa: a heti rendszerességű vízcsere és talaj porszívózás ellenére, cyanobaktériumok által okozott kékes lepedéket fedeztem fel a mohán. Ennek oka a mohában megülő természetes hulladék volt. Szerencsére a megülő piszkot eltávolítva és a lepedéket fogkefével eltávolítva, egy nap alatt sikerült teljesen eltűntetni a cyanobaktériumot, mely azóta sem tért vissza. (Csaba széljegyzete)
Az apróbb, lehulló levelek, növénytörmlékek bomlása is ammóniával jár, így érdemes azt rögtön eltávolítani. Legegyszerűbb ha egy halhálóval kiemeljük ezeket.
2. a) Gyenge áramlás, cirkuláció az akváriumban
Ahhoz, hogy a tápanyagok (és a CO2) eljussanak a növényeinkhez, az akvárium minden pontján, megfelelő áramlás szükséges! A növényes akvarisztikában alkalmazott szabály, hogy a (gyári külső és belső) szűrőn egy óra alatt körülbelül az akvárium vizének tízszerese kell, hogy áthaladjon (vagyis óránként tíz alkalommal kell megszűrniük a vizet). Ehhez kellő teljesítményű szűrőre van szükség. Legjobb, ha állítható az áramlás ereje.
Fontos tudni, hogy a túl erős áramlás sem előnyös, mivel például az ecset alga kimondottan szereti az ilyen közeget. Ráadásul azok a növények, amik erős áramlásnak vannak közvetlenül kitéve, nehezebben veszik fel a tápanyagokat.
Állítsuk úgy a víz terelőt, hogy az áramlás a növényeket ne, csupán a vízfelszínt mozgassa!
2. b) Nem megfelelő vízfelszín mozgás
A megfelelően fodrozódó vízfelszín a légköri levegőt beforgatja a vízbe, ezáltal segíti az akvárium oxigén ellátását, valamint gátolja a vízfelszínen megjelenő sűrű, olajos lerakódás kialakulását is, amit a növényekből származó protein, valamint a benne megtelepedő baktérium telepek okoznak. A nem megfelelő áramlás és fodrozódás nem csupán szépséghibát okoz, hanem az oldott gázok ellátását is veszélyezteti:
3. Kifejezett, vastag felszni hártya gátolja a gázcserét a vízben!
Az ún. surface scum (felszíni hártya) gátolja az oxigénellátást. Az oxigénhiányos állapot nem kedvez a hasznos baktériumoknak, barna alga elszaporodásához vezethet, és veszélyezteti halaink egészségét is.
4 Nem megfelelő széndioxid szint
Növényeink számára ahhoz, hogy a fotoszintézis létrejöjjön, széndioxid szükséges. Ez egyrészt a légköri levegőből oldódik be a vzbe, amennyiben a felszín mozgatása megfelelő, másrészt folyékony szén források és a vízben oldott oxigén jelenlétében képződik a vizünkben, harmadrészt pedig különféle módszerekkel széndioxidot is porlaszthatunk közvetlenül a vízbe.
CO2 beoldás mellett azonban nem szerencsés az oxigén pumpa alkalmazása, mivel kihajthatjuk vele a beoldott széndioxidot. Az ingadozó (vagy túl alacsony) széndioxid szint számos algafajta megjelenésének indoka lehet!
5. Felboruló egyensúly a fény és a növénytáp ellátás között.
Nézz úgy a fényre, mintha az lenne az autó gázpedálja, míg a széndioxid és növény tápok az üzemanyag. Belátható, hogy ha tövig nyomjuk a gázpedált, több üzemanyagra (jelen esetben tápozásra) van szükség.
Talán a leggyakoribb hiba a növényes akvaristák között, hogy az adott fényerőhöz nincs biztosítva kellő mennyiségű és/vagy minőségű(!) növénytáp. Ezek az akvaristák - sajnálatosan - folyamatosan küzdenek is az algákkal.
+1. Algaevő élőlények
Ez inkább tanács, mint kötelező elem, hiszen szögezzük le, többen üzemeltetnek algamentes növényes akváriumot algaevő halak, garnélák, vagy csigák nélkül. Azonban nagyon hasznosak tudnak lenni bizonyos fajok az algák visszaszorításában. A növényes akváriumok nagyon nagy százalékában megtalálhatók az amano garnélák és/vagy az algaevő halak (pl. Otocinclus, Ancistrus és más harcsafélék, de népszerűek a fonalas algákat fogyasztó márnák is, mint pl. az Ezüst fonal algázó - crossocheilus reticulatus). Ezen élőlények nagy segítséget jelentenek a kezdődő algásodás elfojtásában.
Ne feledjük azonban, az algaevő halak telepítése, vagy létszámuk növelése nem az elsődleges megoldás egy algainvázióra! Ha a fentebb felsorolt okok valamelyike tartósan fennáll (különösen az egyensúly borulása) az algaevő fajok nem fogják tudni megállítani az algákat, maximum lelassítják szaporodásukat.
Természetesen az algaevő élőlények is szennyezik az akváriumvizet, a hasznos tevékenységük mellett.
Források, olvasni valók:
A cikkben szereplő fotók Dusko Bojic engedélyével kerültek közlésre.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
