53.Tölgylevelű vízisaláta   Tudományos név : Samolus valerandi (Linné; 1753) Szinonímák: Samolus floribundus, Samolus parviflorus Magyar név: Tölgylevelű vízisaláta Család: Primulaceae Csoport: Vízinövények Maximális magasság: 6-12 cm Származás: Világszerte Természetes élőhely: Mocsári növény, nedves talajban a folyók partján, és sekély vizekben él. Elhelyezés az akváriumban: Előtérben, és középen Az ültetés sűrűsége: 40 cm2/1 tő Világítás: Erős Hőmérséklet: 15-26 °C pH: 6-7 Keménység: 4-30 NK° Méret Fényigény Víz keménység pH Hőmérséklet Növekedés Tartása               Megjegyzés: A Tölgylevelű vízisaláta szinonimái abból adódnak, hogy a növény a különböző környezeti körülmények között más méretű leveleket, és termést hoz, pl. világítás mértéke, a talaj páratartalma, és hőmérséklet különbözhet, de attól még ugyanarról a növényről beszélünk. A Samolus valerandi egy kétéltű mocsári növény, amely kinézetében valóban egy kis káposztára, vagy salátára hasonlít. A világoszöld, nyelv alakú levelei 10-12 cm hosszúak, és 5 cm szélesek. A víz felett nevelt növények apró, fehér, fürtszerű virágokat hoznak, míg a víz alatt tartott növények az anyanövényhez hasonló, apró növényeket növesztenek. Sok helyen agyagos-földkeverékes cserepekben, víz felett nevelik, és ha elérte a megfelelő méretet, csak akkor helyezik a jól megvilágított akváriumba, víz alá. A megfelelő akváriumi növekedésükhöz elengedhetetlen az erős világítás, a tápanyagokban gazdag talaj, kemény víz, és a 26 °C alatti hőmérséklet. Elég jól tűrik a sós vizet is, megtalálhatóak brakvizes körülmények között is, de kísérletek bizonyították, hogy a teljesen sós körülményekhez is alkalmazkodnak (30 g/l). A kissé problémásabb akváriumi tartással szemben a paludáriumban, vagy kerti tavak partján tartott növények tartása sokkal egyszerűbb. A víz felett nevelt növények szaporítása magokról lehetséges, több ezer magot szórnak el. Ezek a magról nevelt növények nedves talajban gyorsan fejlődnek, és néhány hét múlva már kis cserepekbe helyezhetőek. A víz alatt nevelt növények tőosztással is szaporíthatóak, vagy idővel a növény kis mellékhajtásokat is hoz, amelyek szétültethetőek.     A Samolus valerandi a vízpimpelének egy faja, amely Európában, Afrikában, Ázsiában, Ausztráliában és Amerikában nagyon széles területen honos. A közönséges nevek közé tartozik a tengerparti patak-dudva, a patakdudva, a vékony levelű patak gyom, a vízikáposzta és a vízirózsa   Ez egy kicsi, évelő növény, amely körülbelül 35 cm magasra nő. Virágzata racém, hosszú fehér szárú, kicsi fehér virágokkal. Corollájának öt karéja van. Virágokat tud termeszteni a vegetációs időszak alatt, tavasztól őszig. Gyümölcse zöld és gömb alakú kapszula   A növény tavakban , mocsárkertekben és a kert nedves területein termeszthető . A S. valerandi a könnyű (homokos), a közepes (agyagos) és a nehéz (agyagos) talajokat részesíti előnyben, előnyösen semleges vagy bázikus (lúgos) talajokat. Nem tűri az árnyékot, és szereti a fényes, napos helyzetet. Nedves vagy nedves talajt igényel, és akár vízben is megnőhet. A növény elviseli a tengeri expozíciót és öntermékeny. A S. valerandi- t időnként akváriumokban termesztik , bár úgy tűnik, hogy csak korlátozott ideig tartanak teljesen merített állapotban.   Díszhal.info wikipedia.org