Fehér, vatta szerű bolyhok a sérülés helyén, vagy a hal testén
Mycopur
Costapur
Fungistop plusz
Fungol plusz
Parakill
Malachitzöld
Formalin
API Pimafix
Teafa kivonat Melafix, Bettafix
ESETISMERTETÉS,
KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HÁZI PATIKASZEREKRE, AMIT HASZNÁLTAM:
Saját algaevő harcsám nemrégiben esett át két alkalommal is sérülés talaján keletkezett gomba fertőzésen. Az elsőnél semmiféle vízkezelőm nem lévén, a farokuszony gombafertőzését 3%-os patikai hidrogénperoxid oldattal kezeltem, egyszerűen a sérülésre fecskendeztem azt. Mivel az elhalt rész és a gomba is lepezsgett az állatról, kb két hét alatt meggyógyult, és habár beszereztem egy karantén akváriumnak való készletet, a halacskám úgy elbújt gyógyulásáig, hogy nem lehetett kihalászni az akváriumból.
Balról jobbra: a sérülés észlelése, hydrogénperoxid kezelés, a farokrész közelről kezelés alatt. Fotók: Nemessányi
A későbbiekben, mivel semmiféle fertőtlenítésre használható vízkezelőt nem sikerült beszereznem (ESHA 2000, API Melafix ill. Bettafix lett volna, amire hajtottam a nagyjából természetes összetevők miatt), úgy gondoltam, hogy ha az API teafa kivonatot ad antisepticumként, azt végső soron magam is tudok készíteni:
TEAFA OLDAT HÁZILAG
Egy kiürült 100ml-es flakonba vizet töltöttem, és ehhez adtam 100%-os, drogériában kapható teafa oldatot (50 csepp nyugodtan mehet bele), ebből napi 2 - 5 ml ment a 40 liter vízbe.
Teafa kivonat hatása: antisepticum (fertőtlenítő hatású), és a sbegyógyulást, hámosodást segíti.
A történet szerves része, hogy Shadow névre keresztelt ancink két éve élt békességben egy fedeles pézsmateknőssel. A farokrész gombásodása már a második attrocitás volt, az első pár nap alatt nyomtalanul begyógyult.
A harmadik teknőstámadás sokkalta ijesztőbb Saprolegnia fertőzéssel, és jóval nagyobb sérüléssel is járt. Szerencsére középső lányom ki tudta halászni az ancit, úgyhogy ezúttal már valódi kórházi kezelést kaphatott:
3 napos Mycopur kúra (0,6ml/10 liter akva víz) után minden nap némi teafa oldat és vitamin készítmény is került a vízbe, és amikor már láthatólag étvágya is lett a halacskának, magas rosttartalmú, vitaminnal dúsított spirulina tápot kapott.
Felső kép: kórházakvárium, alsó kép: Shadow a sérülés után 2 nappal, a Mycopur kezelés kezdetén. Fotók: Nemessányi
Vízcsere a Mycopur kezelés idején napi 50% + bacikultúra
Jelenleg szintén napi vízcsere, hogy a keletkező mulm eltávolításra kerüljön, ez kb 2 liter víz naponta (15 literre van a tartály töltve), pótlás másik akvából leszívott, ülepített szűrt víz és visszasózott RO fele-fele arányban.
Még egy házi patikaszer jobb híján, ha nincs otthon semmi:
DIÓFA LEVÉL FORRÁZAT
Amit szintén használhatsz antiszeptikumként, az a diófa levele. 1db friss, vagy 2db szárított (tört levél esetén kb 1 teáskanálnyi) diófa levélből készíts forrázatot (levél a bögrébe, erre öntöd a forró vizet, letakarod, 5 perc múlva a levelet kiveszed), és ha kihűlt, az akva térfogatának megfelelően adhatsz a vízhez. 50ml/ 10 liter víz szerintem nyugodtan mehet.
A diófa minden része erős növekedésgátló hatással rendelkezik, amely nem csupán az alatta növő növényekre, hanem a baktériumokra, gombákra és vírusokra is igaz, vagyis az összes, sejtnél kisebb kórokozó szaporodását meggátolja!
A vizeinkben élő gombákról általában:
Gombás fertőzések (ún mikózisok) mérsékelt égövi halakban a leggyakoribb betegségek közé tartoznak, mivel a gombaspórák minden halas tóban és akváriumban megtalálhatóak; A spórák ugyanis a levegőben szabadon terjednek, és a légáramlatokkal utazva bármely vízbe képesek betelepedni. (9) A potenciálisan kórokozó gomba fajok azonban mégis ritkán okoznak betegséget, ugyanis támadási kísérleteiket az egészséges immunrendszerrel rendelkező halak általában kivédik.
Különféle környezeti, illetve belső tényezők, mint pl
traumák,
táplálkozási hiányosságok, az
endokrin rendszer változásai,
stressz,
rossz vízminőség - elhanyagolt higiénia (vízcserék hiánya), döglött hal, vagy más okokból megemelkedett szervesanyag bomlástermék a vízben
A sérült, vagy gombafertőzés jeleit mutató halaknak más betegségei is vannak (darakór, úszórothadás, stb).
elősegíthetik a gombafajták támadásainak győzelmét, vagyis betegség kialakulását.
Különféle halfajok válaszreakcióiban azonban a felsorolt tényezők jelenléte mellett is (vagy azok ellenére) jelentős különbségek mutatkoznak; egyes halfajok már a legkisebb stressz mellett is fogékonyan reagálnak a gombafertőzésekre,míg más halfajok viszonylag nagyobb környezeti, vagy belső stressz esetén is kevésbé lesznek fogékonyak.(8) Gombás fertőzések által veszélyeztetett lehet az összes édesvizi halfajta és azok ikrái, illetve néhány tengerben élő faj. (10)
A vízi penészgombák gyorsan szaporodnak az elhalt szövetekben, mégsem okoznak könnyen betegségeket egészséges, stresszmentes gazdákban. Általában az általuk okozott fertőzés a bőrre és a felületes izomzatra korlátozódik.
Kutatások során bizonyítást nyert az a tény, hogy a halsérülésekből vett izolátumok fertőzőbbek az élő halakra, és jobban ellenállnak a gazdaszervezet védekezésének, mint a környezeti izolátumok.
Humorális és sejtes védekező válaszokat is megfigyeltek a behatoló vízi penészgombák ellen. A válasz típusa módosíthatja a kialakuló fertőzés durva klinikai tüneteit.(8)
Stresszes, vagy bármely okból legyengült halak, és/vagy rossz vízminőség (magas bomló szervesanyag tartalom) elősegíti a gombás fertőzések kialakulását. (9) Az a tény, hogy a sebek gyakori másodlagos támadói, arra utal, hogy ezekben az esetekben jelentős veszélyhelyzet áll fenn a gazdaszervezet védekezésében. (8)
A legtöbb gombás fertőzés a viziállatok kültakarójára korlátozódik, mindössze néhány kórokozó gomba ismert, amelyek a halak belső szerveit fertőzik meg (9), ezek a későbbiekben részletesen ismertetésre fognak kerülni.
Akváriumunk lakóit több fajta kórokozó gomba fertőzheti meg. A gombák által okozott betegségek és azok tünetei azonban meglehetős hasonlóságot mutatnak, és szerencsére a kezelés is a legtöbb gombafajta ellen hatékony.
Vegyük sorra a lehetséges kórokozó gomba fajokat:
Saprolegnia fajok:
Rendszertanilag a moszatgombák közé sorolható, sejtfalaiban cellulózt is tartalmazó sejtfonalakból álló eukarióta, petespórás gomba fajok, amelyek fotoszintézisre nem képesek, vagyis heterotrof élőlények. Besorolásuk alapján a kenyérpenészhez, ecsetpenészhez hasonló vonásokkal rendelkeznek. (11) (13)
Kép: Barnabás Heincz prezentációjából
A Saprolegnia fajok normál esetben elhalt szerves anyagokból táplálkoznak (elhalt növényi, vagy állati maradványok), csak egyes fajok (Saprolegnia parasitica) támadnak meg élősködőként beteg, vagy sérült halakat, azok ikráit, vagy beteg, illetve sérült kétéltűeket.
A Saprolegnia gombák spórái más gombafajokhoz hasonlóan a levegőben terjednek, így a Saprolegnia a legtöbb akváriumban közönségesen is jelen van, általában azonban nem okoz bajt. Előnyt jelent számára az olyan akvárium, amelyben viszonylag nagyobb a bomló szervesanyag tartalom.
A Saprolegnia fajok hifákat képeznek, amelyek csúcsán zoosporangium alakul ki. gyakorlatilag itt képződnek a gombaspórák, amelyek két flagellával (ostor) rendelkeznek és meglehetősen mozgékonyak. Szemléletes az
Owlaction tudományos internetes folyóirat videoja, ha megnézitek, lesz némi fogalmatok arról, miért olyan invazív a gombafertőzés, ha egyszer teret kap!
Saprolegniosis
Betegséget a Saprolegnia általában csak akkor okoz, ha a megtámadott élőlényen sérülés keletkezik, vagy ha az állat immunrendszere bármely okból csökkent védekezésre képes csak, például stressz helyzetek (pl. szállítási trauma, hideg okozta stressz), és/vagy más betegségek együttes fennállása - pl darakór, vagy úszó rothadás, ide értve a betegségek utáni lábadozás időszakát is - esetén.
Tünetek: Típusosan fehér bolyhok a hal testén, vagy a sérülés felszínén. A gombafonalak idővel elszíneződhetnek törmelékek és algák hatására.
Fotók: Nemessányi
Ikrák esetében előbb a megtermékenyítetlen ikrák fertőződnek, innen terjed tovább az élő ikrákra a fertőzés, ha észrevétlenül, és kezelés nélkül marad.
A "vízi penész" (vattagomba) fertőzés általában viszonylag felületes, pamutszerű növekedés a bőrön, vagy kopoltyún. Az ilyen elváltozások általában kicsiben, focalis fertőzésként kezdődnek, ám elhanyagolt esetekben képesek a test teljes felületére átterjedni. Az új elváltozások fehérek, idővel - a környezeti szennyeződések által - elszíneződnek, és vörös, barna, vagy zöld színűvé válhatnak.
Habár a saprolegniosis akár a teljes kültakarót is érintheti, általában nem hatol be mélyebb rétegekbe, izomba George és mtsai. (1998).
A bőr- és kopoltyúkárosodás területe határozza meg az okozott betegség súlyosságát.
Súlyos, a testfelület nagy részét érintő betegség esetén gyakoriak a felülfertőződések, ebben nagy szerepe lehet a víz szennyezettségének és az esetleges túlzsúfoltságnak is.
A Veterinary world (9) állítésa szerint a Saprolegnia elsődleges kórokozóként is fertőzhet olyan halakat, amelyeken nem mutatkoztak korábbi károsodás, vagy sérülés jelei. Kis, fokális fertőzések - Szürke, vagy fehér foltok, amelyek később barnás, vagy zöldes árnyalatot vesznek fel - jelennek meg, amelyek később gyorsan terjednek a kopoltyúk és test felé.
A betegség hőmérséklet függő, 15 - 30°C (59°- 86°F), típusosan azonban alacsonyabb hőmérsékleti tartomány jellemző (0°C - 35°C; 32°F - 95°F).
Őszinén mondom, hogy bár állatorvosi honlapról van szó, erős kétségeim támadtak, első sorban a „hőmérsékletfüggő“, amely olyan széles skálát ölel fel, hogy bármely évszak belefér, másodsorban pedig az elsődleges kórokozó irányában, ugyanis olyan mikro sérülések is elfertőződhetnek, amelyeket szemünkkel nem láthatunk, csak amikor már fertőződött a terület.
Ennél sokkalta izgalmasabb egy másik, fertőző gomba fajtákkal foglalkozó tudományos könyv (19) állítása:
Habár a Saprolegniosis általában csupán a halak epidermisét (felhám) érinti, a fertőzés a belső szervekben is kimutatható lehet (Fregenda-Grandes és mtsai 2001; Zaror és társai 2004; Gieseker és mtsai 2006).
Giesker és társai a farok ereit, a gerincvelőt és a vesét megtámadó S. parasitica hypha fonalakat mutattak ki (2006). Lehetséges, hogy a kórokozó a kopoltyúkon keresztül jut be a véráramba, vagy a felszíni léziókban (sérülések) lévő erek inváziója révén.
A Saprolegnia parasitica-val fertőzött halak testében számos egyéb szövettani elváltozás is előfordulhat; Hussein és Hatai például az izomzat degeneratív változásairól, az izomkötegek közötti ödémáról és az felhám réteg csökkenéséről számolt be. Úgy vélik, hogy Saprolegnia Parasitica micélium behatol a hal hámrétegébe, megzavarva ezzel a bőr épségét és védő funkcióit. A pusztítás eredményeként a halált nagy valószínűséggel az ozmoreguláció összeomlása, és az izotóniás egyensúly hiánya okozza, ami hemodilúcióhoz (a vér felhígulásához) vezet. (Richards and Pickering 1979, Tiffney, 1939)
Achyla fajok
Rendszertartanilag a Saprolegnia családdal közeli rokonságban álló moszatgombák. Kórokozók lehetnek az Achyla flagella, Achyla Americana, Achyla bisexualis (14) (15) (16) és más fajok is.
Tünetek a fentebb felsoroltakkal megegyeznek, fehér fonalak képződnek a beteg testrészen.
Allomyces fajok és más egyéb kórokozó gombák
Mivel a gombafertőzések megjelenésben és kezelésben is csaknem megegyezőek, a számtalan egyéb, penész-szerű bevonatot képező gomba faj ismertetése maradjon a tudomány témköre. Számos tudományos oldalra jutottam el, miközben az egyéb fertőző gombák által okozott betegségek tüneteit kerestem, azonban csak néhány olyan publikációt leltem (11)(22)(23), ahol egyáltalán az Allomyces fajokat, mint halak kórokozóit megemlítették.
A Flavobacterium Columnare által okozott, legtöbb esetben halálos Columnaris betegség első tünetei megtévesztésig hasonlatosak a gombák által okozott betegséghez! Ha bizonytalan vagy a diagnózisban, fordulj állatorvoshoz, és kérj mikrobiológiai vizsgálatot a betegség kórokozójának beazonosítására!
Megújuló honlapunk technikai okokból a hupont.hu oldalról költözködik ide, a gportalra. Ez a folyamat nem kevés időbe fog telni, hiszen nem főállásban, hanem munka mellett szerkesztem a portált, nem mellesleg pedig nem programozó vagyok, mindössze szeretnék egy összeszedett gyűjteménnyel kedveskedni mindazoknak, akik az akvarisztikát kedvelik, akik éppen belevágnak, vagy akik valamely problémával szembesültek. A honlap eredeti gondolata, valamint a tudásanyag összegyűjtése Józsa Csaba érdeme, a szerkesztés gondját tőle vettem át. Kérlek fogadjátok szeretettel, és türelemmel munkámat, munkánkat. Fajok tekintetében még számos csoport költöztetésére nem volt időm, ezekről eredeti honlapunkon találhattok információkat, ITT >>>
Több mint 500 hal -, garnéla - és csiga fajról találsz bemutatást videókkal, képekkel, részletes leírásokkal, és az akvárium rendellenességekről, algák fajtáiról és az ellenük való védekezésről, kedvenceink betegségeiről is találsz információkat.
Közösségioldalaink
Letölthető információs file-ok, hasznos PDF könyvek, információk
Az oldalon található információs feltöltések tájékoztató jellegűek, és a legjobb szándékunk ellenére is tartalmazhatnak elírásokat, hibákat! Ezért kérünk ha hibát, elírást, pontatlanságot találsz, vagy esetleg úgy érzed, hogy az oldalon leírtak nem egyeznek a Te saját tapasztalataiddal, akkor nyugodtan jelezd email-ben a szerkesztőknek. Saját anyagot szívesen fogadunk!
Szeretettel várunk Facebook oldalunkon, ahol tanácsot kérhetsz, büszkélkedhetsz, tanulhatsz és taníthatsz.
.
.
Mi figyelünk a posztok hangnemére, szeretjük a humort, figyelmeztetjük a nem megfelelő hangnemben posztolókat.
AJÁNLOM AZ OLDALT
