Gázbuborék betegség   Az emberek keszonbetegségének megfelelő, gáz oldékonyságon és nyomásváltozásokon alapuló betegség.   A gázbuborék-betegséget a víz oldott gázokkal való túltelítése okozza. Bár az oxigén és/vagy a széndioxid hozzájárulhat a túltelítettséghez, a problémát okozó túlsúlyban lévő gáz általában a nitrogén. A gázbuborék-betegség akut katasztrofális, vagy krónikus halálozáshoz vezethet. Előfordulhat átmenetileg, ez esetben nehéz lehet diagnosztizálni. A túltelítettséget figyelembe kell venni, ha akváriumi környezetben megmagyarázhatatlan elhullással találkozunk. A túltelítettség egyik gyakori forrása a nagy koncentrációban nitrogént (gázt) vagy széndioxidot tartalmazó kútvíz használata. Ez a probléma könnyen orvosolható, ha levegőzteti a vizet, mielőtt az érintkezésbe kerülne a halakkal. A nyilvános akváriumokban előforduló gázbuborék-betegség gyakori okai közé tartozik a kavitáló szivattyúk használata, a vízvezeték szivárgása a szívóoldalon (lehetővé teszi a gáz bejutását és nyomás alá kerülését a szivattyún keresztül), valamint néha túlzott turbulencia a hideg vízben. Ezekben az esetekben a túltelítettséget a légköri nitrogén gáz okozza.         Pictures from Fish Pathology Hugh Ferguson: Gas Bubble disease   A gázbuborék-betegség exophthalmusban és apró gázembólusok jelenlétében nyilvánul meg az uszonyokban, szaruhártyán vagy más szövetekben. A kopoltyúkapillárisokon belüli gázembóliák jelenléte diagnosztikus.    Picture made by Dr Ruth Francis Floyd -  From MSD Vet Manual   A gázbuborék-betegség kezelése erőteljes levegőztetés a felesleges gáz elpárologtatása, és a mögöttes mechanikai problémák kijavítása érdekében. A túltelítettség esetének megerősítése rendkívül nehéz lehet, különösen, ha a mortalitás akut volt (hirtelen halál), és a gázembólia nem mutatható ki a szövetekben.   Picture from Fish Pathology Hugh Ferguson: Gas Bubble disease   Néha apró gázbuborékok láthatók az akvárium üvegének belsejében, ami arra utal, hogy sok gáz van a vízoszlopban. Mivel a szaturométer az összes oldott gázt méri, ez a legjobb eszköz az állapot közvetlen kimutatására. Ha a rendszer DO-ja ismert, ez a berendezés használható a jelen lévő nitrogén gáz koncentrációjának kiszámítására. A probléma tartós javítása magában foglalja a felesleges gáz forrásának azonosítását és kiiktatását.   A CO2 12 mg/l feletti koncentrációban mérgező lehet a halakra. A CO2 koncentrációja a talajvíz oldatában jellemzően <10 mg/l. Az érintett rendszerekből származó víz gyakran savas (pH <7). A túlzott CO2 -szint gyors helyszíni tesztje egy vödör gyanús víz erőteljes levegőztetését foglalja magában 1 órán keresztül. A pH egy óra alatti jelentős emelkedése (azaz >1 egység) a CO2 feleslegét jelzi. A magas CO2 koncentrációnak kitett halak meglehetősen letargikusak, sőt tájékozódási zavaraik is lehetnek. Ha a víz széndioxid tartalma magas, a halak nem tudják azt kilélegezni, következményes hiperkarbiát és acidémia keletkezik (Nő a vérben a széndioxid partialis nyomása, és csökken a vér pH értéke, a vér savassága, acidosis keletkezik). Krónikusan magas széndioxid szint mellett a vér tartósan fennálló savassága (acidosis) a vizeletben és szövetekben kalcium csapódott ki. A kicsapódott calcium körül kiterjedt granulomák képződtek. A széndioxid mérgezés kezelése fokozott és erőteljes levegőztetés. Fel kell mérni az állomány sűrűséget, és esetleg csökkenteni kell.   Forrás: Fish Pathology Hugh Ferguson: Gas Bubble disease MSD Állatorvosi kézikönyv