Nitrit mérgezés - Barna vér betegség - Brown blood disease   Normál esetben akváriumunkban nincs mérhető szintű nitrit. A bejáratott, biológiai egyensúlyban lévő akvárium ismérve, hogy a hulladékokból (ételmaradék, ürülék, növényi hulladékok) keletkező ammóniát a szűrőnkben lévő nitrifikáló baktériumok előbb nitritté, majd másfajta nitrifikáló baktériumok a nitritet nitráttá bontják. Ezért járatjuk "üresen" néhány hétig akváriumunkat bejáratás esetén, hogy ezek a baktériumok kellő létszámban jelen tudjanak lenni szűrőnkben. Lásd az ammónia lebontásról szóló fejezetünket is   Ha nincs kellő mennyiségű baktériumunk, amely a nitritet nitráttá bontaná, akkor fordulhat elő, hogy mérhető mennyiségben szabad nitrit van jelen akváriumunk vizében.   A nitrit sajnálatos módon vizi állatainkra a legkisebb mennyiség esetében is mérgező!   Az édesvízi akváriumokban és termelőrendszerekben gyakori probléma a nitrit mérgezés. Jellemzően újonnan létrehozott tartályrendszerekben ("Új tartály szindróma") túlzsúfolt és túltáplált tartályokban, valamint olyan antibiotikumos, vagy vegyszeres kezelés következményeként jelentkezik, amelyek elpusztítják a nitrifikáló baktériumokat. Source: eco films Australia - Photo by Murray Cod   Az akváriumunkban keletkezett, szerves hulladék eredetű ammóniumot és ammóniát a Nitrosomonas baktérium nitritté oxidálja, amely általában, Nitrobacter baktériumok révén tovább oxidálódik nitráttá, amely halakra nézve alacsony toxicitású. A Nitrátok vízcserével, illetve növények telepítésével tarthatók kordában.   Ha a Nitrobacter baktériumok nem telepednek meg, vagy túlterheli őket a jelenlévő nitrit mennyisége, a nitrit szint gyorsan eléri a mérgező szintet. Valójában már önmagában az is aggasztó, ha tesztjeink egyáltalán kimutatják az akváriumban!.   Source: eco films Ausztrália   Új akváriumokban, ha nem járatjuk azt kellő ideig "üresen" (víz, és növények, szűrő üzemel, baktériumkultúrát már adtunk indítás céljából, illetve provokáljuk az ammónia kpződését lebomló szerves anyagokkal, mint direkt a rendszerhez adott haltáp, bomló növényi hulladékok), előfordulhat, hogy az ammóniát lebontó baktériumok már kellő létszámban vannak jelen, míg az ammónia lebontásából keletkező nitritet nitráttá tovább bontó baktériumok létszáma még nem elegendő. Ez a bejáratási időszak második - harmadik hetére tehető, ilyenkor várható egy nitrit csúcs, amely később, a nitritet lebontó baktériumok kellő létszámát elérve csökkenni fog. Külföldi állatorvosi honlapok 4 - 6 hetes, állatok jelenléte nélküli bejáratási időt javasolnak.   Nem árt tudni, hogy 1 ppm ammónia, amikor a szűrőben lévő nitrifikáló baktériumok átalakítják, 2,7 ppm nitritet eredményez, ebből pedig a további bakteriális átalakítás 3,6 ppm nitrátot termel.   Szintén fontos tudni, hogy a víz pH értéke szintén befolyásolja a nitrit toxicitását. Minél alacsonyabb a pH 7 alatt, vagyis minél savasabb a víz, annál mérgezőbbé válik a nitrit, kellőképpen savas közegben pedig salétromsavvá átalakulva még nagyobb bajt okoz. Ha a pH bázikus és 7,5 felett van, a hatások valamivel kevésbé mérgezőek.   A nitritek aktívan áthaladnak a kopoltyúkon, és - mivel az oxigénnél szorosabban kötődnek a haemoglobinhoz, könnyen methemoglobinná oxidálják azt.   A methemoglobinémia megakadályozza a vérben az oxigén szállítását a szövetek felé, így igen hamar olyan súlyos oxigénhiányos állapot és savasodás alakulhat ki, ami igen rövid időn belül az állat halálához vezethet.   Ha a nitrit jelen van, de kisebb mértékben, mintsem, hogy azonnali  halált okozzon, a methemoglobinaemia miatt a vér barna színűvé válik. A „barna vér betegség” elnevezés innen származik.   A vér barna megjelenése önmagában is diagnosztikai eszköz lehet.   Fotó: My Aquarium Club: Nitrite the Silent Killer   Egy másik diagnosztikai módszer a víz nitritszintjének mérése. Ez nem feltétlenül reális, ugyanis, ha a mortalitás elég magas ahhoz, hogy csökkentse a halak sűrűségét és az azt követő nitrit szintet, hamisan akár el is tűnhet a vízből a mérhető mennyiségű nitrit.   Az LC50 (A halak 50%-ára nézve halálos koncentráció) az édesvízi halak többségénél 0,60 és 200 mg/l között van. A halfajok érzékenysége a barna vér betegségre eltérő: A tengeri halak sokkal jobban tolerálják a nitriteket. Az édesvizi halak közül a nagy- és kisszájú sügér, valamint a bluegill és a zöld naphal ellenáll a magas nitrit koncentrációnak. A legtöbb délkeleten termesztett melegvízi hal nitriteket koncentrál a vérben. A harcsa és a tilápia viszont meglehetősen érzékeny a nitritre,  Csatornaharcsákban a nitrit szint nem haladhatja meg a 0,10 mg/l-t, lazacfélékben a 0,50 mg/l a tolerálható érték, a pisztráng és más hidegvízi halak pedig rendkívül kis mennyiségű nitritre is nagyon érzékenyen reagálnak. Az aranyhal és a pontyok a harcsa és a sügér közé esnek a magas nitritszint miatt kialakuló barna vérbetegségre való hajlamuk tekintetében. A csíkos sügér és hibridjei érzékenynek tűnnek a nitritre, de keveset tudunk a relatív érzékenységről más fajokhoz képest.   Nitrit mérgezés jelei, amennyiben a jelen lévő nitrit nem éri el az azonnali halált okozó  szintet: a hal színe hirtelen fakóvá, szürkéssé vagy sápadttá válik testhez szoruló uszonyok mozgás mennyisége csökken, úszástevékenység bizonytalan, a hal a talajon "elfekszik" Gyorsuló légzés, a halak a felszín közelében erőlködnek levegőért, ahol az oxigén szintje magasabb A normál kopoltyúk vörösek. Ha barnának tűnnek, a nitrit valószínűleg túl magas (methemoglobin) Vér színe barna hosszan tartó expozíció tartós károsodást okozhat a májban, a kopoltyúkban és a vérsejtekben, és nő a másodlagos fertőzések aránya Az ammónia mérgezéstől való legnagyobb különbséget az jelenti, hogy a nitrit mérgezés égési sérülésekhez hasonló szervkárosodásokat okozhat. Bár a legveszélyesebb hatás a hal vérében az oxigénszállítás hiánya a methemoglobinémia - a hal vérének fizikai megváltozása - miatt, azonban szintén jelentős a kopoltyúk membránjainak károsodása, mely során az áteresztőképesség csökken, majd meg is szűnhet.    A kezelés: első lépése a populáció csökkentése (kitelepítés, áttelepítés) az ammóniaszint csökkentése érdekében, ezáltal a lebomló ammóniából képződő nitrit szintje is csökkenni fog Ugyancsak az ammónia szint csökkentése érdekében átmenetileg beszüntetjük a halak etetését Klorid sót (nátrium-klorid -NaCl, vagy kalcium-klorid -CaCl2 formájában) adunk a vízhez. A kezeléshez szükséges só szint (<50 mg/1) nem mérgező az édesvízi halak szempontjából. Vigyázat, a jódozott só, tengeri só és más, nem csupán nátriumot, vagy calciumot és klórt tartalmazó sók mérgezőek lehetnek a halakra nézve! ​A Spruce Pets 1 evőkanál konyhasó/1 gallon víz mennyiséget javasol, ez durván 5 liter vízhez egy evőkanálnyi nátriumklorid. A klorid ion hatása azon alapul, hogy a kopoltyúkban a nitrit ionnal versenyezve szívódnak fel. Ha a nitrit ion szintjéhez képest legalább háromszor, de legfeljebb hatszor annyi klorid ion van jelen a vízben, akkor a verseny a klorid javára dől el, és a kopoltyúkon keresztül a nitrit ionok transzportja csökken. Cél a víz klorid ion tartalmának kb 20mg/l értéken való tartása, amely a nitrit toxikózist megelőzheti. Növelni kell a víz oxigén tartalmát Megpróbálkozhatunk a víz lúgosításával. pH 7,5 feletti tartományban a nitrit mérgező hatása csökken (ld. fentebb) Vízcsere: Első nap több részletben (óránként 5%) összességében 50% vízcsere, amit naponta megismétlünk, egészen addig, míg a nitrit szintje mérhetetlenül alacsonnyá nem válik Nitrit bontó baktériumok újratelepítése (minden vízcserét dúsítsunk baktérium kultúrával)     ​Forrás: Addl.purdue.edu Newsletters 1998 Melanie Greeley, DVM cikke alapján fordította és értelmezte Dr Nemessányi Mária aun.edu.eg - Nitritmérgezés My Aquarium Club - Nitrite toxicity - The Silent killer Aquaculture Pro Ecofilms Australia: Brown blood, Nitrite toxicity The Spruce Pets Tanks & Tantrums