Célszövetek: gyomor; más belső szervekben is jelen lehet
Megjelenés: Megnyúlt vagy könnycsepp alakú
Méret: kb. 5,5–12,5 μm x 3,5–5,5 μm
Mozgás: szabadon mozog; hullámosnak tűnhet
Megjegyzés: Jellemzően gyomor granulómáihoz társul; ezidáig csak sügér fajokban észlelték; hasonló megjelenésű fajok csak külsőleg találhatók meg a halakon
Cryptobia spp. A halkolóniák fertőzései súlyos következményekkel járnak az akvaristára nézve, akiknek gyakran az egyetlen lehetőség a betegség leküzdésére az elnéptelenedés, mivel még nincsenek klinikailag bizonyított kezelések. Viszonylag keveset tudunk az afrikai sügérek e közelmúltban bejelentett parazitájáról. . Míg a C. iubilans fajt patogénnek tekintik, egyes kutatók fakultatív organizmusnak tartják, amely kihasználja a stresszes körülményeket, például a rossz vízminőséget vagy más parazitizmust. A granulomatózus gastritis (sarjdaganat képző gyomorhurut) a leggyakrabban jelentett elváltozás, de a granulomatózus betegség gyakran több szervrendszerben is megfigyelhető egyidejűleg. Ebben az esetben egyes szakaszokon belül granulomák vannak jelen a lépben és a májban, miközben gyakran megjelenik a hasnyálmirigy-sorvadás és a here degeneráció is.
A Cryptobia iubilanst körülbelül 30 évvel ezelőtt ismerték fel először sügérben. A szervezet jellemzően a gyomorban kialakuló granulomákkal (szöveti reakció) társul, de olyan szisztémás fertőzésekről számoltak be, amelyek a véráram útján terjedve az összes szervrendszert (beleértve a májat, epehólyagot, vesét, petefészket, agyat és szemet) érintik. Nem ismert, hogy a kórokozó parazita hogyan képes átterjedni a bélrendszerből más szervekbe, illetve mi okozza a belső terjedést. A szisztémás formával összefüggő halálozás meghaladhatja a fertőzött populáció 50%-át.
1995 nyarán kitört a Cryptobia iubilans szisztémás formája a sügérben a Chicago Shedd Aquariumban. A hal populáció 50%-a pusztult el. A tünettant az itt észlelt megfigyelések alapján állították össze:
A beteg hal egy-két napig fogyott, fokozatosan kedvetlenebbé vált, és visszavonult a más halakkal való érintkezéstől. Közvetlenül a haláluk előtt a víz felszínére költöztek, és a légzési sebességük drámaian megnőtt, ami arra utal, hogy oxigénhiányban szenvedtek. A halak alaposabb vizsgálata a betegség ezen szakaszában súlyos vérszegénységet tárt fel, 5% körüli sejttérfogattal (a normál értéknek 30%-nál nagyobbnak kell lennie). A halál általában a súlyos vérszegénység kialakulását követő 24 órán belül következett be
Az akváriumban a járványt követően az újonnan érkező sügérfélék legalább 60 napos, karanténban való elkülönítését vezették be, valamint szúrópróba szerűen Cryptobia szűrést is végeznek az érkező állatoknál.
A járványt követő vizsgálatok során arra derült fény, hogy a Cryptobia azoknál az állatoknál is kimutatható volt, akik szisztémásan nem betegedtek meg, itt a granulomatosus gyomor elváltozások domináltak.
PROTOOPALINA SYMPHYSODONIS
Célszövetek: Gasztrointesztinális traktus
Megjelenés: Orsó alakú (egyik végén lekerekített, másik végén kúpos) vagy hengeres; kör keresztmetszetű; csillósra hasonlít
Méret: kb. 45–140 μm x 6–15 μm Mozgás: szabadon mozog
Megjegyzés: Általában kommenzális
SPIRONUCLEUS VORTENS ("HEXAMITA")
Célszövetek: Gasztrointesztinális traktus
Megjelenés: körte-hordó alakú
Méret: kb. 5–12 μm x 2–13 μm
Mozgás: szabadon mozog; gyors és irányított mozgás
Megjegyzés: Gyakori sügéreknél; hasonló/rokon flagellátumok ("Hexamita"), más halcsoportokban is megfigyelhetők
AJÁNLOM AZ OLDALT
