Külső egysejtű (protozoon) paraziták

---

 

Táblázat: A bőr élősködő egysejtűek csoportjának leggyakrabban előforduló, betegséget okozó fajai

Kórokozó		Betegség	Támadási felület	Fő tünetek
Apiosoma (Glossatella)		Apiosomiasis Fakultatív patogén	Bőr Ritkán okoz betegséget	Ha a bőrbe fúródik, Irritációs tünetek, apró vérzések, fokozott nyáktermelés, ritkán egyensúly- zavar, zihálás, étvágytalanság, tájékozódási zavar,
Brooklynella hostilis	csillós egysejtű	Brooklinellosis	Bőr és kopoltyúk	Enyhe gyulladástól az extrém szövetkárosodásig. A kopoltyúpusztulás mértéke szerint légzési elégtelenség, halál.
Chilodonella
Ichtiobodo Necatrix (Costia)	ostoros egysejtű. Fakultatív patogén, betegséget ritkán okoz.	Fátyolbetegség	Bőr Uszonyok Kopoltyúk	irritáció, bőrpír, viszketés, fokozott nyáktermelés súlyos esetben légszomj, általános tünetek
Ichthyophthirius multifiliis	édesvízi élősködő csillós, spórás	Darakór	Bőr	Bőr viszket, dörgölődzés. Később 1 - 1,5mm-es fehér ciszták (fehér pöttyök)  Súlyosbodással légzés fokozódik, majd elégtelenné válhat
Cryptocaryon irritans	sós vizi élősködő csillós, spórás
Oodinium pillularis Amyloodinium és Crepidoodinium	Csillós, spórás egysejtű	Bársonybetegség	Elsődlegesen a kopoltyút támadja.	Kezdetben uszonyrángás,  étvágytalanság, testhez szorított uszonyok, villogás, dörgölődzés, szapora légzés. Darakórhoz hasonló késői bőrtünetek, ekkorra  légzési elégtelenség / halál.
Tetrahymena pyriformis
Trichodina, Trichodinella és Tripartiella	Csillós egysejtű, sceletociliákkal tapad ill. mozog.	Fakultatív patogén:  Baktériumokkal táplálkozik.	Bőr Néha kopoltyúk, húgyutak	Elszaporodása esetén (sok baktérium a vízben), Hyperplasia, bevérzések, kopoltyúkárosodás, súlyos esetben légzési elégtelenség

 - 

Számos egysejtű parazita hatol be a halak bőrének és kopoltyújának hámszöveteibe. 

Talán a legkönnyebben felismerhető egysejtű halparazita az Ichthyophthirius multifiliis , amelyet általában "Ich"-nek "fehér folt-betegségnek", vagy Darakórnak neveznek. 

Ez a nagyméretű parazita többszörös kis, megemelkedett, fehér elváltozásokat (ciszták) okoz a gazdaszervezet bőrében, uszonyaiban és kopoltyúszövetében, a hal védekezni próbál a parazita ellen, úgy, hogy körbezárja. Ez a kezelés szempontjából hátrányos, a cisztákban lévő élősködő nem irtható.

A parazitát egy külső felületi csilló réteg borítja, viszonylag nagy, patkó alakú vagy C alakú makronukleusza alapján azonosítható. (Börkaparék mijroszkópos vizsgálata)

A Cryptocaryon irritans az édesvízi Ichthyophthirius sósvízi megfelelője. Hasonló klinikai tüneteket okoz. 

Szintén csillós egysejtű, de nem rendelkezik az Ichthyophthiriusra jellemző nagy C-alakú maggal . 

 

Egy másik csillós, amely időnként problémákat okoz a Tetrahymena pyriformis, amely a halak mélyebb szöveteibe is behatol. Ez a parazita "tet" vagy "guppy-betegséget" okoz számos trópusi akváriumi halfajban, különösen a guppiknál, a neontetráknál és a molliéknál. A kicsi, hengeres formájú szervezet behatol a hámszövetekbe, és tovább vándorol az alatta lévő izmok fasciális síkjai mentén, hogy behatoljon számos belső szervbe.

 

Sok halparazita valójában nem hatol be a szövetekbe, hanem a felszínen lévő nyálka, baktérium és hámsejtekből táplálkozik, vagy olyan tapadószervekkel rendelkezik, amelyek rögzítik ugyan a parazitát a bőr felszínén, de nem a hal szöveteivel, hanem az áthaladó vízből kiszűrt baktériumokkal, protozoonokkal és egyéb anyagokkal táplálkoznak.

A halak bőrfelületét megfertőző protozoonok közül a Trichodina, Trichodinella és Tripartiella nemzetségbe tartozó, lapított, korongolt csillósok csoportja. Az édesvízi, brakkvizi és tengeri fajok ezen parazitái egyaránt könnyen azonosíthatók belső, kör alakú, dupla foggyűrűjükről, amelynek befelé és kifelé néző, fogszerű kiemelkedésekből állnak. A kopoltyúban élősködők általában a legpatogénebbek, jelentős szöveti irritációt, a hámszövetek hiperpláziáját és légzési problémákat okoznak.

Chilodonella sp. egy dorsoventralisan lapított, ovális protozoon, amelynek csillói különálló sávokban helyezkednek el a test felszínén. Ez az édesvízi parazita táplálkozási tevékenysége révén irritálja a kopoltyúkat és az uszonyokat, a kopoltyú hiperpláziáját és a kopoltyú lamellák összeolvadását, valamint az uszonyszövet hiperpláziáját eredményezi.

Ichthyobodo sp. ( ~ Costia sp.) édesvízi halak rendkívül kicsi, piriform alakú ostoros parazitája. Ez a parazita vagy két flagellája egyikével a bőrhöz és a kopoltyúszövethez tapadva, vagy a vízben található, jellegzetes spirális úszási viselkedést mutatva.

 

A csillós paraziták sokféle csoportja valójában szimbionta, bár közvetlenül a hal bőréhez tapadnak, valójában nem táplálkoznak a halak szöveteivel, hanem a vízből szerzik táplálékot, amikor az elhalad a hal mellett. Ezek közé tartozik az Ambiphyra sp., Trichophyra sp., Epistylis sp. és Heteropolaria sp., amelyek mindegyike rendelkezik egy koronggal, amely a bőr vagy a kopoltyú hámsejtjeinek felületéhez kapcsolódik. Bár ezek a paraziták általában nem okoznak problémát kis számban, a halak egészségét befolyásolhatja, ha nagyszámú parazita van jelen a kopoltyúkon, ahol megzavarhatják a légúti gázok és a kiválasztó termékek diffúzióját.

 

A Piscinoodinium (Oodinium), Amyloodinium és Crepidoodinium nemzetségekhez tartozó ostoros egysejtűek édesvízi és tengeri halfajokon élősködnek. Ezek a paraziták a „bársonybetegségnek” vagy „rozsdabetegségnek” nevezett betegséget okoznak, mivel a paraziták vöröses elszíneződést kölcsönöznek az érintett testnek, uszonyoknak vagy kopoltyúknak. A parazitának ujjszerű kiemelkedései (rizoidjai) vannak, amelyek behatolnak a hámsejtekbe, és megtartó szervekként működnek, miközben tápanyagokat nyernek ki a sejtekből. A kopoltyúszövet fertőzései epitheliális hiperpláziát és a lamellák összeolvadását okozzák, ami másodlagos hipoxiát és ozmoregulációs zavarokat eredményez.

 

 

Forrás:

The Fish Site - Lucy Towers: Parasitic Diseases of Tropical and Ornamental Fish (A trópusi és díszhalak parazita betegségei)