Apiosoma - Glossatella egysejtű okozta elváltozások
A száras csillósvirágúak közé tartozó Apiosoma (korábbi nevén Glossatella ) nemzetség összesen 14 hal- szimbionta egysejtű fajt számlál jelen ismereteink szerint, melyek közül az Apiosoma piscicola és A. minuta okozhat számos halfaj esetében elváltozásokat.
Ezek ismerete első sorban azért lényeges, mert megjelenésük más halbetegségekhez (Darakór, ill. Lymphocystis) hasonló, jelentőségük leginkább differencildiagnosztika és kezelés szempontjából van. Maguk az apiosoma által okozott elváltozások a legtöbb esetben nem veszélyesek.
Az apioszómák inkább a halak szimbiontái, ugyanis nem táplálkoznak a halak szöveteivel. Csupán akkor okoznak bajt, ha a csillótestek a halak bőrébe kerülnek (főként, ha nagyobb tömegű egysejtű szimbionta van jelen egyidejűleg); ugyanis a hal bőrének hámsejtjei ilyenkor deformálódnak, működésük károsodik, vagy a sejtek az apioszómák salakanyagai, szaprofita baktériumok és más paraziták hatására elpusztulnak.
Ha a víz szerves anyagokban, és oxigénben gazdag (halak túletetése, felhalmozódott mulm, stb), illetve, ha a halak immunitása legyengül, az apioszómák intenzíven szaporodni kezdenek a halakon.
Fertőzés beteg halakkal való érintkezéskor és fertőzött környezetben való tartáskor következik be, ezért fontos, hogy újonnan beszerzett halaink néhány hétig karantén medencébe kerüljenek, mielőtt saját halainkkal érintkezhetnének.
Tünetek: Az apioszómacsoportok fehéres, kékes-fehér, vagy szürkés kinövések a bőrön vagy az uszonyokon. Gyakran szabad szemmel is láthatók, nagyon hasonlóak az ichthyophthyreosis vagy limfocisztózis tüneteihez.
A halak nyugtalanok lesznek, dörzsölődnek a talajhoz, növényekhez, dekorációhoz.
A csillós telepek bőrbe kerülése masszív irritációt okoz, a pikkelyek enyhén felborzolódhatnak, és erőteljes nyálkatermelődés jöhet létre. A paraziták felhalmozódásának helyén a bőr irritálttá, gyulladttá, piros színezetűvé válhat. A nyálkahártyában jól láthatók a leváló elhalt hámsejtek és a törmelék. A gyulladt helyeken gyakran megtelepednek a parazita gombák.
Vezető tünetek betegség esetén: bőrgyulladás, nyálkás kopoltyúk, pontszerű bevérzések a kopoltyún, egyensúlyvesztés, zihálás, étvágytalanság, tájékozódási képtelenség (tárgyaknak, falnak nekimegy).
Veszélyessé a betegség akkor válik,
1. ha a halak bőrén az apiózisok (egysejtűeket tartalmazógyulladt, szemölcs szerű csomók) felhalmozódnak,
2. ha az apiózis a kopoltyúkra is ráterjed, ugyanis a kopoltyúkon megtelepedő egysejtűek megzavarhatják a kopoltyúk normális működését, és hipoxiát (oxigénhiányt, súlyos esetben akár fulladást is) okozhatnak. Ilyenkor a halak inaktívvá válnak és a hipoxia jeleit észleljük (Víz felszín közelében kapkod a hal levegőért)
3. Ha az egyébként ártalmatlan elváltozásokon egyéb kórokozók, gombák, vagy baktériumok telepednek meg, felülfertőzést okozva.
Pontos diagnózis csak az érintett területekről vett nyálka mikroszkópos vizsgálata alapján lehetséges.
|
Kezelés:
- 0,1-0,2% -os nátrium-klorid oldat 2-3 napig,
- malachit zöld oldat (0,04 mg / l) adható a sóhoz;
- General Cure (API, USA);
- Sera Costapur (Sera, Németország);
- TetraMedica Contralck + TetraMedica GeneralTonic (Tetra,
Németország);
- Antipar, Diprovan (Agrovetzashchita, Oroszország);
- JBL Punctol Plus 125, vagy 250
|
A kórokozóról:
Az Apiosoma - régebbi nevezéktan szerint Glossatella nemzetség tagjai Körülbelül 0,1-1,0 mm méretű csillós egysejtű paraziták.
A parazita teste egy hosszú száron lévő serlegre emlékeztet, hossza 20-75 mikron. Az „üveg” kiszélesedő "szája" három sor csillót tartalmaz, amelyek egy membránba olvadnak össze. A parazita testfelületének többi része sima. Az alsó testrész, a „láb” segítségével képes az apiosoma a hal bőrébe furakodni.
AJÁNLOM AZ OLDALT
