|
Chilodonella - csillós egysejtű / Chilodonellosis
2021.11.19. 01:47
|
Chilodonella - Chilodonellosis
By Wolfgang Bettighofer - CC0, Link
A Chilodonella csillós egysejtű a cyrtophoridák morfológiai csoportjába tartozik, amelyet speciális kosár alakú szájrégió jellemez. Kielben (Schleswig-Holstein, Németország) egy esőtároló tározó part menti régiójából (Phragmites állvány) gyűjtötték. A képek Zeiss Universal-szal, Olympus C7070 CCD kamerával készültek.
|
A Chilodonella csillós egysejtű ektoparazita élősködő, amely halak Chilodonellosisát okozza, illetve szúnyoglárvák fakultatív parazitája. Haltenyésztési és nagykereskedelmi szinten magas morbiditást és mortalitást okozhat édesvízi díszhalak körében. A parazita szaporodása igen gyors. Kozmopolta, a Föld bármely régiójában előfordulhat. Édesvizű tavakban, tavakban, patakokban és öblökben él, ahol baktériumokkal és más mikrobákkal táplálkozik. Hőmérséklet tűrő képessége igen széles tartományra terjed ki.
A Chilodonella fajok támadásaira gyakorlatilag minden édesvizi halfaj érzékeny. A fertőzés tünetei viszonylag későn jelentkeznek, ezért ez a kórokozó jóval veszélyesebb halállományunkra nézve, mint a szemmel látható jeleket produkáló egyéb paraziták. (Magyarul, mire észrevesszük jelenlétét, addigra lehet, hogy már minden halunk érintett, illetve addigra a beteg halunknál már olyan súlyos a szövetkárosodások mértéke, hogy akár bele is halhat a fertőzésbe).
A nemzetség számos fajt tartalmaz, az észak-amerikai édesvízi halak elsődleges kórokozója a Chilodonella cyprini (Davis, 1953). A Chilodonella cyprini 5 és 10 Celsius-fok között él a legjobban (Hoffman, 1478).
Akváriumainkba új halakkal/növényekkel vagy élő táplálékkal kerülhet be, ezért is fontos az új jövevények karanténba helyezése néhány hétre.
A kórokozó a fertőzött állatok börén és kopoltyúján élősködik. A halpusztulás akkor a legmagasabb, ha ezek a csillós állatok a sérülékeny kopoltyú hámból táplálkoznak, ami súlyos légzési elégtelenséghez vezethet. Fertőzött állománynál a halálozási arány megközelítheti a 100%-ot.
Chilodonella fertőzésre (csakúgy, mint a fertőzések többségére) leginkább a rossz vízminőség, és túlzsúfoltság miatti stressz hajlamosítja a halakat.
testhez szorított uszonyok és a fehéres nyákfoltok a bőrön.
Tünetek:
- abnormális mennyiségű nyálka termelődése (a parazita felemészti a hal hámrétegét).
- vakaródzás (villogás, tárgyakhoz dörgölődzés)
A későbbi szakaszban:
- nehézlégzés (a hal pipál, gaspol, kapkodja a levegőt, gyors kopoltyúmozgás),
- felszínre úszás
- letargia
- "idegesség"
- behajló, vagy összeszorított uszonyok
Diagnózis: bőrkaparék, vagy biopsziás anyag mikroszkópos vizsgálatával.
Kezelés:
Számos általános parazitaölő szerre érzékeny, az akriflavin, metilénkék, malachitzöld, formaldehid, nátrium-klorid, réz-szulfát, kálium-permanganát és az ecetsav sikeresnek bizonyultak a Chilodonella kezelésében.
A nátrium-klorid (jódmentes) nagyon hatékonynak bizonyult a betegség leküzdésében, a kezelés feltétele a rendszer sókoncentrációjának gondos ellenőrzése.(0,2% = 20g/liter)
Döntő tényező a halak túlélése szempontjából a fertőzés kezdetétől a kezelésig eltelteltelt idő.
Nagyon fontos a vízminőség ellenőrzése, és szükség szerinti korrigálása, illetve az esetleges túlzsúfoltság csökkentése. A tárgyakat fertőtleníteni kell, ugyanis a kórokozó a tárgyakra tapadva túlélhet és továbbfertőzhet.
|
|