|
Bársonybetegség (Oodinium)
Velvet disease
Aranypor -, korall -, vagy rozsdabetegség
A bársonybetegséget (Oodinium pillularis) , amelyet a trópusi haltartás szerelmesei aranypor-, korall- vagy rozsdabetegségként is ismernek, egy protozoon (egysejtű parazita) okozza, amelynek életciklusa hasonló az Ichthyophthiriasis multifiliis -hez (fehér folt-betegség). A bársony valójában kerek vagy körte alakú egysejtűekből áll, amely megtámadja mind az édesvízi, mind a tengeri trópusi halakat, és halált is okozhat, ha nem kezelik azonnal. A betegség főleg a Cyprinidae-ket (pontyfélék: barbus, rasbora és tanichtys fajok), a tengeri halakat és az üvegsügéreket (Chanda ranga) támadja meg, és sajnos gyakran halálos kimenetelű. Tüneteit gyakran öszszetévesztik darakórral.
Nem is csoda, hiszen eléggé hasonlít ahhoz megjelenésében. A kezelés szempontjából azonban egyáltalán nem mindegy, bár mindkét betegség oka spóraképző parazita egysejtű élőlény, sőt, még életciklusuk is hasonló.
|
Elősegítheti a betegség kialakulását:
Fertőzött növények tartályba telepítése
Fertőzött halak behurcolása karantén nélkül
Olyan halak behelyezése a tartályba, amelyeknek nincs megfelelő védekezésük,
Vízcsere elhanyagolása miatti régi, piszkos, és/vagy szerves anyaggal túlterhelt víz
A víz hőmérsékletének hirtelen változása
Stresszes halak
|
.
A tünetek: A halat finom, aranyos fátyol borítja, melyen apró fehér pettyek láthatók. Ezek kisebbek, mint a darakórért felelős Ichtyophthirius. A beteg hal a dekoráció elemeihez dörzsölgeti a testét, de amikor a betegsége súlyosbodik, már tehetetlenül hever az akvárium alján, nem eszik, és a bőre foszlányokban leválik róla.
A fertőzött halak színének, küllemének változása azonban már a betegség súlyos fokát jelenti, ugyanis a parazita általában először a hal kopoltyúit támadja meg, mielőtt a test és az uszonyok többi részére költözne.
Az a stádium, amikor már a hal fején, uszonyán és testén apró, sárgás foltokként észleljük a parazita telepeket, illetve amikor a fertőzött halak kültakarója poros, barnás arany színt ölt, olyan súlyos lehet, hogy a halunk általában menthetetlen.

|
FIZIKAI TÜNETEK:
A bársonybetegség tünetei a fertőzés súlyosságától függően változnak.
A fertőzés kezdeti szakaszában az érintett halak viselkedése megváltozik,
uszonyrángást, gyors légzést, étvágytalanságot, testhez szorított uszonyokat, villogást, dörgölődzést észlelhetünk.
A „villogó” viselkedés, vagyis tárgyakhoz dörgölődzés vagy az aljzaton való kaparás egyszerűen azt jelenti, hogy a hal megpróbál megszabadulni a parazitától.
Ahogy a parazita elszaporodik és a betegség előrehalad, a szemek elhomályosulnak, az uszonyok borsosak, és a test úgy néz ki, mintha szürkétől sárgáig terjedő porcukorral hintették volna be. A beteg halak bőre porossá és átlátszatlanná válik, mert az immunrendszer védekező mechanizmusként a testet védő nyálkaréteg vastagságát igyekszik növelni.
A halvány, bársonyosnak tűnő testrészek, ha nem kezelik őket, leválnak a halak védőnyálka rétegéről, nyílt sebek keletkeznek, amelyek felülfertőződhetnek, míg végül elhullást okoznak.
Mivel az Oodinium parazita első sorban a kopoltyúkat érinti, már a fertőzés kezdetén is gyakoriak a légzési elégtelenségek, és ha a kopoltyúk károsodása súlyos, az állat akár 12 órán belül elhullhat, esetleg azelőtt, hogy bármilyen bőrtünet észlelhető lenne.
Ha az állapot súlyossá válik, a következőket észleljük:
Átlátszatlan szemek
A szemgolyók kiemelkedése
Testhez szorított uszonyok
Fekélyek a bőrön
A bőr leválása
|
Kórokozók: A betegséget a dinophyciaek csoportjába tartozó mikroszkopikus paraziták okozzák, melyeket a klorofil nélküli algák közé sorolnak: nevezetesen az Amyloodinium, mely a tengervizekben él, és különféle Oodinium fajok, az O.pillularis, O.cyprinodontum, O.limmeticum és O.ocellatum okozhatják. Az Oodinium ocellatum különösen a tengeri halakra jellemző.
Az Oodiniumok életciklusa
Bár a bársonybetegség (Oodinium pillularis) hasonló a darakórhoz (Ichthyophthiriasis multifiliis), és a kórokozó életciklusa is hasonló; Az Oodinium ostoros (flagellata), az Ichthyophthiriasis multifiliis pedig csillós (ciliated unicellular, ciliata) egysejtű.
A Bársonybetegséget okozó Oodinium pillularis életciklusa hőmérsékletfüggő, jellemzően 6-12 nap, alacsonyabb hőmérsékleten azonban akár 28 nap is lehet.
A mozgékony Oodinium dinoszpóra a vízoszlop körül úszva keresi a megfelelő gazdahal fajt, amelyhez kötődhet.
Amikor gazdára talál, a hal bőrébe vagy kopoltyújába gyökerezve megtapad, ahol kemény héjat (cisztát) képez, amely megvédi, miközben felveszi a tápanyagokat a halból.
Ebben a Trophont ciszta stádiumban, amely az egyetlen stádium, amikor valóban látható az Oodinium pillularis a halakon, tovább növekszik és osztódik, amíg a bőrt beborító finom pornak nem tűnik.
Néhány nap elteltével a halon az Oodinium pillularis ciszta leválik, és a fenékre esik, ahol 3-28 napos lappangási idő után szabadon osztódni kezdenek a dinospórák új generációjává.
Az inkubációs időszak alatt a tartály alján védőburok képződik a belsejében, amely lehetővé teszi több mint háromszáz dinospóra sejtosztódással történő szaporodását.
A szabadon úszó dinospórák sebezhetőek, és körülbelül 48 órán belül új gazdához kell kapcsolódniuk, különben elpusztulnak.
MEGELŐZÉS
Minden akvárium (Édesvizi és tengeri akváriumok):
Fokozottan figyeljen a karbantartásra,
-
első sorban a rendszeres vízcserékre
-
Vásároljon megfelelő szűrőrendszert,
-
fehérjelehabzót (szkimmer)
-
és UV sterilizátort
-
Minden új halat tartson néhány hétig elkülönítve (karantén)
-
fontos a változatos, tápláló étrend
Kerülje a következőket:
-
A víz hőmérsékletének hirtelen ingadozása
-
Új halak behelyezése karantén nélkül (3 - 6 hét elkülönítés javasolt)
Tengeri akváriumok:
Mivel az Oodinium flagellate elleni legtöbb gyógyszer elpusztítja a korallokat és az élő sziklákat, a bársony betegség legjobb kezelése a megelőzés, különösen, ha az akvárium kialakított korall zátonyokat is tartalmaz. Így a fenti, minden akváriumra vonatkozó megelőző rendszabályokon felül ügyeljen a következőkre:
-
Cisztás tengeri növények behelyezése a tartályba.
Amikor új növényeket viszünk be, a betelepítés előtt lehetőleg izoláljuk és fertőtlenítsük őket.
KEZELÉS
Mivel a bársonybetegség nagyon fertőző, és rendszerint előrehaladott állapotban van, mielőtt diagnosztizálják (Sajnálatos módon a bársonybetegség akár olyan gyors lefolyású is lehet, hogy még mielőtt diagnosztizálható lenne, akár a teljes halállományt is elpusztíthatja.), a kezelést a lehető leghamarabb el kell kezdeni.
A kezelés kizárólag a parazita szabadon úszó (tomita) szakaszában hatékony, ezért hosszas kezelésre kell készülni (legalább 2, de inkább 4 hét, az akárium hőmérsékletétől is függően).
|
A KEZELÉS ÁLTALÁNOS ALAPELVEI
Az Ick parazitához hasonlóan a víz hőmérsékletének emelése növeli az Oodinium szaporodási sebességét , lerövidíti az életciklust és csökkenti a kezelési időt, ugyanakkor nő a halak anyagcseréje és oxigén igénye is. Tegyen néhány porlasztókövet a kezelőtartályba, vagy a szűrő, illetve skimmer toldalékainak segítségével oldjon be extra friss levegőt.
KEZELÉS – ÉDESVÍZ:
Növelje a víz hőmérsékletét A tartály hőmérsékletének 82 F-ra (27,78 C) vagy magasabbra emelése felgyorsítja az Oodinium
életciklusát, és lerövidítheti a kezelés időtartamát.
Adjon literenként egy csapott teáskanálnyi (jódmentes!) akváriumi sót a tartály vizéhez (1 - 3 teáskanál/gallon, 1 gallon = 3,79l); ezzel a hal bőrének nyáktermelődése fokozódik, és az ozmotikus stressz csökken, a paraziták viszont nehezen viselik.
Vegyél vissza a világításból, ha nem létszükséglet, kapcsold ki:
Mivel az Oodinium fényfüggő, az akvárium lámpáinak tompítása segít csökkenteni a fertőzés mértékét.
Ha használsz a szűrődben szenet, távolítsd el, és kezdd meg a gyógyszeres kezelést.
KEZELÉS – SÓS VIZI HALAK:
Mivel a bársonybetegséget okozó egysejtű parazita féligáteresztő membránokkal rendelkezik, és nem tudja szabályozni az ozmózist, a sótartalom azonnali csökkenése hatékonyan szabályozhatja az Oodiniumot sós vizekben. Az Oodinium ocellatum parazita elkezdi felszívni a vizet, ahogy a sejtek megpróbálják kiegyenlíteni az ozmotikus nyomást a hirtelen változással, és a legtöbb törzs léggömbként pattan fel, amikor túl sok vízzel telnek meg.
A halak és számos más tengeri lény képes ellenállni és alkalmazkodni az ozmotikus nyomás változásához, de az egysejtűek és a laposférgek nem, így tengeri állatok protozoon (darakór, bohóchal-betegség, bársony -, vagy korallhal-betegség) vagy laposféreg (fekete folt-betegség) okozta betegségeinek kezelésében elsődleges szerepet kap a fertőzött halak 10 - 15 perces édesvizes bemártása.
Ha tengeri akváriumodban csak halakattartasz, csökkentheted az egész akváriumod sótartalmát, ugyanis az alacsony sótartalom (1,010-1,013) a legtöbb kezelés hatékonyságát fokozza. Sótartalom csökkentés azonban SOHA nem használható zátonyrendszerekben, ugyanis megöli a korallokat és az inverteket is.
Az ismételt 10-15 perces, gyors gyógymód, vagy formalinnal kezelt édesvizes fürdők a fertőzött halak trofontjait elpusztítják. Arra azonban fokozottan figyelni kell, hogy a halat gyorsan hálózza ki a tartályból, különben a kezelés okozta stressz több kárt okozhat, mint a gyógyulás.
GYÓGYSZERES KEZELÉS édes - és sósvizi halak:
A Cupramine (réz-szulfát) kezelések nagyon hatékony kezelést jelentenek a Velvet betegségben. Kezelje a halat 20-30 napig.
A kloroqin-foszfátos kezeléseket a Velvet-kór sikeres kezelésére is alkalmazzák.
Réz - szulfát; A legjobb kezelés a Oodinium fertőzés esetén . Kövesse a gyártó utasításait, és kezelje az akváriumot legalább tíz napig (10 - 28 nap), hogy biztosítsa a paraziták teljes kiirtását. Ha már egyetlen halon sem mutatkoznak tünetek, további 3 napig kezelje az akváriumot.
Az atabrin (kinakrin-hidroklorid, mepacrine) egy másik hatékony gyógyszer, amelyet gyakran használnak a bársony betegség kezelésére a Tropical Fish Keeping szerint. A dolognak azonban van egy apró szépséghibája, ugyanis sem állatok, sem emberek számára jelenleg nem forgalmazzák, egyetlen gyógyszert sem találtam fenti hatóanyag tartalommal. Ezzel szemben a Chloroquine, amely Delagil néven a humángyógyászatban is használatos (malária, ill. reumatikus betegségek), állatgyógyászati készítményt nem találtam, akváriumra vonatkoztatott dózist azonban igen, 10mg/l.
A Rally és a Hypercure „zátonybiztos” gyógyszerek, amelyek lényegesen gyengébbek, de a jelentések szerint jól működnek.Ezek a készítmények nem tartalmaznak rezet
A parazitaellenes élelmiszerek és a haleledelhez hozzáadott fokhagymás adalékanyagok szintén segítenek, ha a hal eszik. A fokhagymás ételek javítják a tengeri és édesvízi halak étvágyát.
Ezen felül ugyanazokat a készítményeket lehet használni, csak nagyobb dózisban, mint amelyeket a darakór ellen alkalmazunk:
Jbl Oodinol, Sera Oodonipur stb.
|
|