|
Meghűlés? Nem! LEHŰLÉS!!!
Környezeti hőmérséklet változás által okozott kóros állapotok
A most következő idézet egy erős tévhit. A halak ugyanis nem fáznak meg, viszont a környezeti hőmérséklet változásaira valóban érzékenyen tudnak reagálni. Ez azonban a túlságosan meleg környezetre éppúgy igaz lehet, mint a víz erős lehűlésére.
A meghűlés fogalom magyar akvarista honlapokon való megjelenése halak esetén nagy valószínűséggel egy egyszerű
FORDÍTÁSI HIBA
következménye!
|
Kezdjük tehát a legendáriummal...
Tévhit:
"MEGHŰLÉS
A hirtelen bekövetkező erős vízhőmérséklet-váltózás vagy az optimálistól nagyon eltérő hőmérsékleten való tartás meghűlésre vezethet. Egyes fajok hajlamosabbak a meghűlésre ( Mollienisia, Betta) mások kevésbé. A meghűlésre való hajlam az egyedfejlődés egyes stádiumain fokozódhat. A megfázott hal halványabb színű úszóit jellegzetesszerűen összehúzza, súlyosabb esetben hámelhalás tapasztalható. Egyensúlyzavar, az úszóhólyag károsodása esetén hasonúszás is tapasztalható. A megfázott halak vizének hőmérsékletét az optimálisnál 3-4 esetleg 5 fokkal fűtsük fel több napon keresztül majd lassan fokozatosan csökkentsük az optimális körüli hőmérsékletre. Előnyös egyidejűleg a paraziták elszaporodása ellen Xantakridin feloldása a vízben."
|
Egy kis élettan:
Az emlősökkel ellentétben, a halak (a kétéltűek és a gernictelenek) nem rendelkeznek sem állandó testhőmérséklettel, sem hőszabályozással. Az anyagcseréjük során keletkező hőt sem képesek raktározni, úgynevezett ektoterm, vagyis a külső hőmérsékletet átvevő fajok.
Az ektoterm (poikiloterm) szervezetek külső környezetükre támaszkodnak, hogy hőt biztosítsanak az anyagcseréhez, beleértve az emésztést, a szaporodást és az immunrendszer működését. A halak számára ez a környezet a vizes otthonuk, amit - mert ugye jelen esetben hobbi haltartókkal beszélek - mi biztosítunk számukra.
Kétféle halfaj létezik:
-
A stenotermikus halak, például sok trópusi halfaj, szűk hőmérséklet - tartományt képes csak elviselni, ettől 1 - 2 fok eltérés is katasztrofális lehet számukra.
-
Az euritermikus halak, mint például a koi és az aranyhal, sokféle hőmérsékleti tartományt elviselnek, ezért is érzik jól magukat a szabadtéri tavakban.
Következésképpen sok minden tud a halakkal történni a külső hőmérséklet változásának következtében, no de megfázni na azt pont NEM tudnak!
A hőmérséklet változások számukra akkor okoznak bajt, ha túlságosan hirtelen következnek be, ezek többségében emberi tapasztalatlanságból, akvarista hibákból származó balesetek.
Például, ha a hal ezidáig egy kellemes 25 fokos vízben éldegélt, mondjuk egy kereskedés medencéjében, kikapom, bezacskózom, és anélkül, hogy gondolnék a halacskám melegen tartására, egy bevásárlószatyorban utazom egy órát tömegközlekedéssel a mínusz tízben, hogy hazaérjek (naná, hogy le fog hűlni a víz, és lehet, hogy még otthon sem méred meg a hőmérsékletét...), mire hazaérek, a víz is, a hal is mondjuk 18 fokra lehűlt, én meg bezuttyantom a 25 fokos akváriumomba... Szerinted mi történik???
Neeeeem, nem megfázik! SOKKOLÓDIK a szerencsétlen!
(Olyan stressz éri, amibe végső soron akár még bele is tud halni!)
Ha azonban halainkat nem tesszük ki ilyen drasztikus és hirtelen hideg - meleg hatásnak, legtöbbjük elég jól alkalmazkodik a környezet lassű hőmérséklet változásaikhoz, még extrém hőingadozások esetén is.
Természetesen az, hogy egy hal milyen jól boldogul különböző hőmérsékleteken, fajától és az egyed egyéni edzettségétől függ.
Hideg vízben lassul az anyagcsere, lassul az immunválasz is, halaink letargikusnak tűnnek, ám csupán lassabbak mint normál hőmérsékleten. Persze a halaink valóban fogékonyabbak lehetnek ilyenkor fertőző betegségekre, a jó hír viszont, hogy például a kerti tavak világában a lehűléssel együtt a kórokozók is megfogyatkoznak.
Az anyagcsere lelassulására azonban figyelemmel kell lenni a halak táplálásánál, tavi halak esetében általában télen egyáltalán nincs szükség kívülről bevitt eleségre (azonban oxigénre és egy kis területre, amit nem hagyunk befagyni, igen).
Más kérdés az, hogy vannak olyan halfajták, amelyek a környezet lehűléséhez képtelenek alkalmazkodni, náluk sem megfázást, hanem hipotermiát fogunk észlelni. A hipotermia magyarra fordítva szó szerint lehűlést jelent, amelyet nem minden halfaj visel el.
Hipotermia klinikai tünetei:
A hipotermia hatásai hipoxiához vezethetnek, ugyanis a hal anyagcseréje olyan lassú, hogy nem tudja megfelelően felvenni az oxigént
A mortalitás (halálozás) változó, és függ a fajtól, a víz hőmérsékletétől és az expozíció időtartamától.
|
Összegezve:
Halaink ektotermek, vagyis saját hőmérsékletük a környezeti hőmérséklettől függ. A halfajok többségének alkalmazkodó képessége ebből a szempontból kiváló, általában - ritka kivételtől eltekintve - szélsőséges hőmérséklet változásokat is elviselnek.
Megfázni a halaink nem tudnak.
A környezet lassú lehűlésével járó lelassulás ("letargia") a hőmérséklet változását jól tűrő fajoknál (tavak halállománya) természetes folyamat, az anyagcsere, a szaporodás és az immunrendszer működése is lassul, ez azonban nem betegség, hanem természetes folyamat.
Betegséget okoz az akváriumi víz lehűlése azoknál a halfajoknál, amelyek nem képesek alkalmazkodni a hidegebb vízhez:
Akváriumi halainknál a víz nagymértékű lehűlése kapcsán hipotermia alakul ki, amely életüket is veszélyeztetheti; a lelassult anyagcsere az oxigénfelvételt is akadályozza, oxigénhiányos állapot és halál következhet be.
A hirtelen hőmérséklet változás minden hal esetén olyan mértékű stressz reakciót tud kiváltani, amelybe az állat akár bele is pusztulhat!
|
Természetesen léteznek olyan fajok, amelyek hideg vízben fogékonyak egyes betegségekre, ez azonban nem megfázás, hanem vírusok, vagy baktériumok okozta valódi fertőzés. Ilyen például a lazacfélék és pisztrángok, illetve fehérhalak és pontyfajok úgynevezett hidegvizi betegsége, amelyet a Flavobacterium psychrophilum okoz, 10 Celsius fok alatti vizekben figyelhető meg. Tünetei: étvágytalanság, kedvetlenség, uszonyok eróziója, uszonyok, majd bőr foltos elhalása, később pedig a teljes szervezetre kiterjedő súlyos fertőzés szerv elváltozásokkal, csonthártya és csontvelő gyulladás, agyhártyagyulladás és ideggyulladás jellemző.
Forrásmunkák, hasznos olvasni valók:
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
