|
Nyílméregbéka fajok, melyeket otthon is tarthatsz:
Kétéltűek (Amphibia) osztálya; békák (Anura) rendje,
nyílméregbéka - félék (Dendrobatidae) családja
Amazoniai nyílméregbéka (Ranitomeya amazonica)
Feketelábú nyílméregbéka (Phyllobates bicolor)
Sávos nyílméregbéka (Phyllobates vittaus)
Rettenetes nyílméregbéka (Phyllobates terribilis)
Festetthátú nyílméregbéka (Adelphobates galactonotus)
Kék nyílméregbéka (Dendrobates tinctorius azureus)
Háromcsíkú nyílméregbéka (Dendrobates ventrimaculatus)
Sárgaszalagos nyílméregbéka (Dendrobates leucomelas)
Közös pontok a nyílméreg békák életében:
A nyílméregbékafélék (Dendrobatidae) a kétéltűek (Amphibia) osztályába és a békák (Anura) rendjébe tartozó család.
A csoportba tartozó béka fajok bőre méreganyagot termel (kuráre). A dél-amerikai törzsek indiánjai az állatok bőréből kiválasztódó mérget nyilaik végére kenik, a vadászat hatékonyságának növelése érdekében. Innen ered a csoport állatfajainak elnevezése. Érdekesség, hogy a békák megismerését és mérgük tanulmányozását követően a kuráre volt az első olyan (rövid hatású, ún. depolarizáló) a műtétekhez szükséges izom lazaságot előidéző gyógyszer, amellyel a sebészi anesztézia egyáltalán lehetővé vált, és az orvostudomány hatalmas lépést tehetett ezáltal előre.
A nyílméregbéka - félék Közép- és Dél-Amerika trópusi területein honosak. Megtalálhatók Bolívia, Costa Rica, Brazília, Kolumbia, Ecuador, Venezuela, Suriname, Francia Guyana, Peru, Panama, Guyana, Nicaragua trópusi esőerdeiben. Az arany fakúszó békát (Dendrobates auratus) behurcolták a Hawaii-szigetekre is.
Nagyításért katt a képre
Természetes élőhelyük a szubtrópusi és trópusi, párás síkvidéki erdők, magashegyi bozótosok, folyók, édesvizű mocsarak, időszakos mocsarak, tavak és lápok. Egyes fajok előfordulnak időszakosan elárasztott síkvidéki réteken, mezőgazdaságilag megművelt területeken, legelőkön, kertekben, ültetvényekben, párás szavannákon és lepusztult erdőkben. A nembe tartozó fajok főként a talaj közelében élnek, de időnként magas fákon is megtalálhatók.
A Közép-Amerikában és Dél-Amerikában őshonos apró, színes nyílméregbékákban eddig több alkaloidát is azonosítottak. A legmérgezőbbnek a rettenetes nyílméregbéka (Phyllobates terribilis) mérge bizonyult.
Az állatok színe és mintázata változatos, de a legtöbb esetben megtalálható benne a fekete, narancs, kék, és sárga szín. A rakétabékák (Colostethus nem) fajai barna színűek. Méretük 1 cm és 6 cm között változik, ami függ a béka fajától és életkorától.
Többféle színpárosításban is előfordulnak: türkiz-zöldes, piros-feketés, kék-feketés, narancs-fehéres, citrom-feketés, rózsaszín-fehéres.
A nyílméregbékafélék többsége kis méretű, kifejlett állapotban gyakran nem érik el az 1,5 cm-t, bár egyes fajok akár 6 cm-esre is megnőhetnek. Legtöbbjük élénk színű. Az élénk szín a lehetséges ragadozók számára azt hirdeti, hogy nem ehetőek, elriasztásukra szolgál. A jelenséget aposzematizmusnak nevezik.A szín élénksége az alkaloidok mennyiségével és a mérgezőképességgel szorosan összefügg. Így például a nagyon élénk színekben pompázó Dendrobates fajok magas alkaloidtartalmúak, míg a jelentéktelen, barna színű rakétabéka (Colostethus) fajoknak nincs mérgező hatása. A nyílméregbéka - félék családjának aposzematikus színezete, mind fajon belül, mind azon kívül drámai eltéréseket mutat
A családba tartozó békák szokatlan szaporodási és utódgondozási módjukról ismertek. A Colostethus nem nőstényei nedves helyekre, levelekre, gyökerekre, helyezik petéiket, és az egyik szülő (az esetek többségében a hím) az ebihalak kikeléséig őrzi azokat. A frissen kikelt újszülöttek a hím vagy a nőstény hátára másznak, akik aztán víz közelébe, pocsolyákba, vagy broméliák illetve egyéb növények levelei között összegyűlt vízbe szállítják őket. A Dendrobates nem ebihalai növények termésében vagy levelei között összegyűlt vízbe kerülnek. Néhány faj esetében a nőstények gyakran visszatérnek ehhez a „bölcsődéhez”, hogy a megtermékenyítetlen petéket az ebihalaknak adják táplálékul.
Fogságban a békák 5 és 12 év hosszan élnek, de a természetben szokásos élethosszukról kevés adat van. A legtöbbjük valószínűleg csak az 1-5 éves kort éli meg. Fogságban nem termelnek mérget, mert a táplálék rovarok sem mérgezőek, alkaloidák hiányában pedig a béka sem tudja legyártani a saját receptjét.
80-100%-os páratartalmat és a 24-27 °C-os nappali, 16-18 °C-os éjszakai hőmérsékletet igényelnek.
A fogságban tartott nyílméreg békákat gyakran összekeverik az aranybékafélék (Mantellidae) Madagaszkáron őshonos, színes fajaival. A két békacsalád nem áll közeli rokonságban, ráadásul az aranybékafélék a hidegebb éghajlatot kedvelik és kisebb méretűek. Ennek ellenére szintén mérgezőek.
Tekintettel arra, hogy honlapunk első sorban akvarisztikai jellegű (bár imádom ezeket a szépséges lényeket), arra kérlek, ha szeretnél nyílméreg békát, vagy egyáltalán békát, a tartási körülmények megismeréséhez, és ahhoz, hogy megtudd, ezeket hogyan valósíthatod meg, keresd fel a REKUSZBREKUSZ honlapot, ahol mindezeket leírták, sőt, ha kérdésed van, azokat is felteheted a szerkesztő gárdának. Ők ebben profik, ugyanis békákat tenyésztenek!
|
|
Amazoniai nyílméregbéka - Ranitomeya amazonica (Rainer Schulte 1999)
16–19 mm hosszú, sima, fekete bőrrel. A törzs oldalirányban narancssárga vagy piros csíkos, míg a lábakon és a karokon kék, szürke vagy zöld háló található a feketén. Ebben a fajban nincs kifejezett szexuális dimorfizmus, a nőstények általában valamivel nagyobbak, mint a hímek.
Szaporodásához leggyakrabban broméliákat használ az ebihalak túléléséhez.
|
|
|
Epipedobates Anthonyi - Anthony nylméregbékája;
Hegyvidéki békafaj; 1530-1769 méteres tengerszint feletti magasságok közötti hegyvldéki, trópusi erdők lakója. Nappali állat, patakok közelébn, az avarban él.
Hossza 19 - 26mm; rövid és tömzsi hátsó lábak, sötétvörös, vagy barna háti részen néhány sárgásfehér, a hátközépen egységes, oldalt szaggatott csíkkal.
A nöstény 15 - 40 petét rak, melyek két hét alatt kelnek ki. Ilyenkor a hím területvédő, a kikelt ebihalakat hátára véve szállítja olyan apró, ideiglenes állóvízbe, mint például broméliák kelyhe, vagy faodú. A teljes átalakuláshoz 60 nap szükséges.
Szociális viselkedés: párban vagy csapatban tarthatóak.
Élettartam: tartástól függően, 5-8 év
|
|
|
Fekete lábú nyílméregbéka (Phyllobates bicolor)
Teste sárga vagy narancssárga, hátsó lábai és mellső végtagjai könyök alatt fekete vagy sötétkék színűek. A hímek 45-50 mm-re, a nőstények az 50-55 mm-re nőnek meg.
Életmódodja nappali, éjszaka behúzódik az alom takarásába. Többnyire szárazföldi életet él, csak ivadékneveléskor tartózkodik a fákon. Az egyik elhivatottabb szülő az anuránok között, a hímek a hátukon viszik petéiket nevelő tócsákba. Az ebihalakat etetik és védik, amíg független, felnőtt békává nem válnak.
|
|
|
Festett hátú nyílméregbéka (Adelphobates galactonotus)
A festetthátú nyílméregbéka nagyon szép és aranyos. Ha nyílméregbékát akarsz, őt mindenképpen nézd meg!
|
|
|
Három csíkú nyílméregbéka (Dendrobates ventrimaculatus)
|
|
|
Kék nyílméregbéka (Dendrobates tinctorius azureus)
Ezeknek a békának kék szinü bőre van, amit fekete pöttyök díszítenek. Feltűnő megjelenése a rá vadászók figyelmeztetésére szolgál.
|
|
|
Paradicsombéka
A hím felnőtt paradicsombékák 6-6,5 cm méretűre nőnek, a nőstények viszont akár a 9-9,5 cm hosszúságot is elérhetik. A hímek háta sárgás, a nőstényeké narancsvörösös, mindkettejük esetében sötétebb apró foltok szinesítik az alapszínt. A paradicsombékák hasa legtöbször fehér.
A paradicsombékák Madagaszkárról származnak, de otthon is tarthatóak, mivel a nem fenyegetett kategóriába tartoznak.
|
|
|
Rettenetes nyílméregbéka (Phyllobates terribilis)
A legerősebb mérgű békafaj. Mérge elegendő tíz ember, vagy 20 000 egér megöléséhez. A kifejlett nőstények 4-5 centiméter hosszúak, a hímek ennél valamivel kisebbek. Általában élénksárga színűek, de lehetnek narancsos vagy szürkés árnyalatúak is.
|
|
|
Sárga szalagos nyílméregbéka (Dendrobates leucomelas)
Ez a béka 3-5 centiméter hosszú, és nagyjából 3 gramm. A legnagyobb nyílméregbéka fajok közé tartozik. Az állat testét sárga és fekete foltok díszítik, az élénk színe a mérgezőségére utal nála is. A bőre az elfogyasztott rovarokból származó anyagokból mérget halmoz fel. A nőstény – más békákhoz hasonlóan – nagyobb és ducib, mint a hím.
|
|
|
Sávos nyílméregbéka (Phyllobates vittaus)
Eredeti élőhelyük Costa Rica. Testük fekete alapon sárga-narancs csíkos, csíkból általában kettő van két oldalt, de előfordulhat, hogy van egy harmadik csík is középen.
A lábaikat majdnem teljesen egybefüggő, apró, zöldeskék pöttyök díszítik. A hasuk is fekete, amelyet nagyobb zöldeskék, valamint szürkés-kékes foltok díszítenek. Kifejlett legnagyobb méretük 2,5-3,5 cm körüli, a nyílméregbékák közül a közepes méretűek közé tartoznak.
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
