|
Piros szemű levelibéka - Agalychnis callidryas ssp
Tudományos név: Agalychnis callidryas ssp. (Cope 1862)
Szinonímák: Agalychnis helenae Cope, 1885, Hyla callidryas Cope, 1862
Magyar név: Piros szemű levelibéka, Makibéka
Csoport: Kétéltüek
Természetes élőhelye:
Közép-Amerika déli részén és Délamerika északnyugati részének esőerdeiben őshonos.
Mexikó, Belize, Costa Rica, Guatemala, Honduras, Nicaragua, Panama és Kolumbia trópusi esőerdeiben őshonos, folyók és tavak közelében gyakori.
Nagyobb méretért katt a képre
Megjelenése
Testhossza 70 milliméter. Hátoldali része zöld, hasa fehér. Az oldala kék vagy lila, függőleges fehér csíkokkal, lábujjai narancssárgák. Mind a hímeknek mind a nőstényeknek kidülledő narancsos-vöröses szemei vannak, a házi macskához hasonló, összeszűkülő pupillákkal.
Az oldalakon és a végtagokon lévő élénk jegyek a ragadozók elriasztására szolgálnak. A legtöbb állat ami a fajra vadászik (néhány denevérfaj, kígyók és madarak) gyakran a látására hagyatkozik. Mikor a béka megmozdul, hogy elkerülje a támadóját az élénk színezet felvillan és megtéveszti azzal, hogy egy szellemkép marad azon a helyen, ahol eredetileg a béka volt. Ez összezavarja a támadót, és időt enged a békának arra, hogy elmeneküljön. Ezek a villanó színek azzal is becsapják a támadókat, hogy mérgezőnek hiszik a békát.
Életmódja
Húsevők, éjszaka vadásznak lepkékre, tücskökre, bogarakra, legyekre, sőt (ha nincs más zsákmány) néha kisebb békákra is. Az ebihalak többnyire gyümölcslegyeket és tűfejű tücsköket esznek.
A pirosszemű levelibékák nem mérgezőek, és a rejtőzködésre hagyatkoznak az önvédelemben. Napközben mozdulatlanok maradnak, kék oldalukat a hátsó lábaikkal takarják, élénk színű lábaikat a hasuk alá rejtik, vörös szemeiket pedig becsukják. Emiatt szinte teljesen zöldnek látszanak, és jól elrejti őket a lombozat. Sötétedés után kezdenek vadászni.
Környezeti igénye:
Nappal 24–29 °C éjjel 19–25 °C hőmérsékleten és magas, mintegy 80% páratartalom környékén érzik jól magukat.
Szaporodása
Petékkel szaporodik, szaporodási időszaka októbertől márciusig tart. Az amplexus (a párosodás alatti átölelés) általában az első pár napon történik, és egy hétig is folytatódhat a tényleges peterakás előtt. Miután kiválasztotta a megfelelő helyet (egy víz fölé lógó levél), a nőstény 75–100 zselészerű petét rak, melyet a hím megtermékenyít. Néhány nap elteltével a peték megrepednek, és az ebihalak a vízbe kerülnek, hogy békává fejlődjenek.
Érdekes jelenség az embriók (peték) ún. fenotípusos plaszticitása. Normál esetben a peték 6 - 10 nap múlva repednek meg és válnak ebihalakká, azonban bármely veszély esetén - ragadozók, kiszáradás, esőzés, árvíz - a peték azonnal megrepednek, és az ebihalak lepottyannak a levélről. Mivel a tojásokat a szülők általában tavak fölé rakják, a reakció javítja a túlélést, mivel az ebihalak gyakran esnek vízbe kikeléskor. Amikor az ebihalak száraz talajra esnek, akár 20 órát is túlélnek víz nélkül.
A kis békák ezután kimennek a szárazföldre és felmennek a fákra, hogy ott töltsék életük hátralévő részét.
Az Agalychnis callidryas nem veszélyeztetett és nem védett fajta, ám az élőhely ahol élnek, egyre fogyatkozik.
A pirosszemű levelibékák átlagosan 3-5 évig élnek vadon.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
