Fekete lábú nyílméregbéka - Phyllobates bicolor
A nyugat- kolumbiai Chocó körzet síkvidéki erdőiben él,a San Juan folyó mentén. (Észak-kelet Kolumbia, Choco és Cauca tartomány).
Teste sárga vagy narancssárga, hátsó lábai és mellső végtagjai könyök alatt fekete vagy sötétkék színűek.
A hímek 45-50 mm-re, a nőstények az 50-55 mm-re nőnek meg. Kisebbek és karcsúbbak, mint közeli rokonuk, a Phyllobates terribilis.
Életmódodja nappali, éjszaka behúzódik az alom takarásába. Többnyire szárazföldi életet él, csak ivadékneveléskor tartózkodik a fákon. Sok békafajtól eltérően a hímek és a nőstények is hangosak lehetnek.
Legtöbbjük a természetben magányos állat, de a nedves évszakban a P. bicolor békák nagy tenyészcsoportokba gyűlnek össze. Fogságban azonban nem szabad őket egyedül tartani, párban, vagy csapatban tarthatók.
Az egyik elhivatottabb szülő az anuránok között, a hímek a hátukon viszik petéiket nevelő tócsákba. Az ebihalakat etetik és védik, amíg független, felnőtt békává nem válnak.
Gondozása hasonló a P. terribilishez.
A vadon élő mérgező békák közül második legmérgezőbb faj. Batrachotoxin nevű idegmérget termel, amely légzési és izombénulást okoz. Mesterséges lélegeztetés nélkül halálos lehet a mérgezés. A batrachotoxin gyógyászati felhasználásával kapcsolatban kiterjedt kutatások folytak. Azon kevés békák egyike, amelyekről bebizonyosodott, hogy képes embert ölni, mérgéből 150 mikrogramm elegendő egy felnőtt ember megöléséhez (LD50 = 2,7 ± 0,2 µg/kg).
A fogságban nevelt egyedek nem mérgezőek; ugyanis vadon élő táplálékforrásaik, főként a rovarok vegyszerei szükségesek a méreganyagok termeléséhez, amely a terrarisztikában alkalmazott táplálékforrások esetén nem áll rendelkezésükre.
|