Alabamai tarajos teknős - Graptemys nigrinoda
Black-Knobbed Map Turtle, Black-Knobbed Sawback;
Fekete-gombos térképteknős, feketegombos fűrészhátú teknős
Észak-Amerikában számos viziteknős faj őshonos. Ezek egyike a Graptemys nigrinoda, (Graptemys spp.Trachemys spp., Pseudemys spp.+), vagyis Alabamai tarajos teknős, amely Délkelet - Amerikában és az USA középső régióiban őshonos.
© Nemessányi - A Graptemis Nigrinoda élőhelye
(Biotóp példa: Black Warrior River, a 9. zsilip felett, 27,5 mérföld délnyugatra Tuscaloosa-tól, Tuscaloosa megye, Alabama)
Élőhely: édesvízi (tavak, folyók) - Alabama, Tombigbee, Black Warrior folyórendszerek
|
A teknőstartás hosszútávú elköteleződés, és ezt figyelembe kell venni vásárlás előtt!
Teknőseitek szabadon engedése egyrészt a hazai őshonos fajok állományát veszélyeztetheti, másrészt a korábbi kedvenc pusztulásához vezethet igen rövid úton, ezért kérlek, még ha valami miatt meg is kellene válnod kedvencedtől, soha ne engedd el őket a természetben!
|
A Graptemis nigrinoda élettartama várhatólag 20 - 36 + év
Felnőtt méret: 13-30 cm
Helyigénye nagy, hatalmas úszótérre tart igényt!
ISMERTETŐ JEGYEK, KÜLSŐ MEGJELENÉS:
Erősen fogazott páncélzat, lapított formájú test. A bőrfelület sötét (fekete) alapszínén a test hosszanti irányában futó keskeny, sárga, párhuzamos csíkok futnak, a bordáknál a bőrön keskeny sárga vonal alkotta kör, vagy félkör alakú jel található. Az interorbitális vonal keskeny vagy homályos, a sárga orbitális jel bumeráng alakú, és átlós vonallal csatlakozik a szemközti oldal jeléhez.
A Graptemis nigrinoda faj két alfajjal rendelkezik,
Graptemys nigrinoda nigrinoda - Északi Alabamai tarajos teknős
Graptemys nigrinoda delticola - déli Alabamai tarajos teknős
Táplálkozás: Első sorban húsevő.
Élettér: Édesvíz, folyók, tavak.
A faj érdekessége, hogy ennek a teknősnek van hangja, morgás szerű hangokkal egymással is kommunikálnak, főként párzáskor, vagy ha nézeteltérésük támad egymással.
Élettartamuk hosszú, jó körülmények közt 25 - 35, de akár 38 év is lehet.
Szaporodás:
Az Alabamai tarajos teknősök évente egyszer szaporodnak, március és november között, a párzási időszak szezonális, kora tavaszra esik, amikor a hőmérséklet emelkedni kezd. Mindkét nem több partnerrel párosodik élete során, évente azonban csupán egyetlen alkalommal. A hímek nőstényeket keresnek, majd udvarlási tevékenységet folytatnak. A hímek a "csiklandozásnak" nevezett udvarlási módszer során egy speciálisan kialakított hosszúkás előkarmot nyújtanak ki, és a nőstények előtt rezegtetik a vízben. Amikor a nőstények fogékonyak a párzásra, követik a hímeket, miközben visszafelé úsznak. A közösülés során mindkét nem morgó hangot ad ki.
Az utódok száma 3 és 7 közt változik. A nőstények fészket ásnak homokpadokon, és e fészkek szájába rakják le tojásaikat. Bár éjszaka raknak tojást, a nőstények olyan helyeken választanak fészkelőhelyet, ahol atojásaikat közvetlen napfény éri, hogy megőrizzék a tojások nedvességét és melegen tartsák a talajt. A megfelelő adottságokkal rendelkező fészkelőhely megtalálásához a teknősök nagy távolságokat tehetnek meg a folyópartok mentén.
A lerakott tojások 60-68 nap múlva kelnek ki, a kicsinyek tömege 8 - 14 gramm. A születő teknősbabák azonnal önállóak lesznek.
A születő teknősbabák nemét első sorban a környezeti hőmérséklet határozza meg, 31°C vagy annál magasabb hőmérsékleten a fiókák elsősorban nőstények; és 25°C vagy az alatti hőmérsékleten a kikelő fiókák elsősorban hímek lesznek.
31°C vagy annál magasabb hőmérsékleten a fiókák elsősorban nőstények; és 25°C vagy az alatti hőmérsékleten a kikelő fiókák elsősorban hímek.31°C vagy annál magasabb hőmérsékleten a fiókák elsősorban nőstények; és 25°C vagy az alatti hőmérsékleten a kikelő fiókák elsősorban hímek.
A hímek 2 - 4 évesen, a nőstények 6 - 9 évesen válnak ivaréretté. A nemek közt jelentős nagyságbeli különbség észlelhető, a hímek mindössze 7 cm körüli, míg a nőstények akár 17 cm páncélhosszra is nőhetnek.
2010-ben felkerült az
TARTÁSUKHOZ SZÜKSÉGES KÖRÜLMÉNYEK
A körülmények, amelyeket biztosítanunk kell ennek az élénk és mozgékony állatnak, nem választhatók el a faj egyedeinek a természetes élőhelyén tapasztalható viselkedésmódjától, így azokat együtt fogom tárgyalni.
Akvaterrárium mérete: 400 + liter (400 liter feletti medence)
Ez a teknős faj meglehetősen nagy helyigénnyel rendelkezik, ugyanis élénk, és mozgékony, élete a napozáson kívül úszkálásból áll. Élőhelyükön akár 3 méter mélyre is lemerülnek.
|
|
Gallon
|
liter
|
|
Egyedülálló felnőtt G. nigrinoda helyigénye MINIMUM
|
30
|
114
|
|
Felnőtt hím egyedül - ajánlott minimum
|
40
|
150
|
|
Felnőtt nőstény egyedül - minimum
|
75
|
284
|
|
Minden további hím számára
|
20
|
76
|
|
Minden további nőstény számára
|
40
|
152
|
Minden további számítgatás helyett a fajra általános érvényű szabály:
1 hüvelyk (2,54cm) páncélhosszonként 5 - 10 gallon (18,93 - 37,85 liter) vízre lesz szükség, ez durva, és felfelé kerekített átszámolással Európai mértékegység szerint
7,5 - 15 liter/ a páncélhossz centimétereinek számával beszorozva. Természetesen több teknőc egyidejű tartása esetén páncélhosszaik értékeit össze kell adni.
Biztosítsunk bőségesen búvóhelyeket. Kimászásra alkalmas terület is legyen. Uszadékfa, kimászásra alkalmas tetővel kialakított barlang, vagy akár a kereskedésekben kapható úszó szigetek is alkalmasak a cél elérésére.Két lényeges szempont, hogy a tenős szeret elbújni is, sütkérezni is.
"A Graptemys minden faja mohón sütkérez, ezért a megfelelő sütkérezőhelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a kedvtelésből tartott térképteknősök egészségesek és életerősek maradjanak. A sütkérezés felgyorsítja a teknősök anyagcseréjét, hogy megkönnyítse az emésztést és erősítse az immunrendszert. Azt is lehetővé teszi, hogy a bőr teljesen kiszáradjon, lehetővé téve az elhalt bőr és a régi foltok megfelelő leválását. A bőrfertőzések, a kagylórothadás és a fültályogok csak néhány lehetséges egészségügyi probléma, amelyek abból adódhatnak, hogy az állattartók nem biztosítanak elegendő sütkérezési lehetőséget. A természetes és mesterséges anyagokból készült biztonságos és stabil szerkezetek, beleértve az uszadékfát és a kereskedelemben gyártott műanyag kerti dokkokat, funkcionálisan elrendezhetők, és hozzájárulnak a teknőstartály látványosságához. Ha a víz felszíne alatt biztonságos építményeket, például alagutat vagy barlangot alakítanak ki, az biztonságos búvóhelyet is biztosít."
A tartály minden berendezését biztonságosan rögzíteni kell, nehogy a teknősök véletlenül (vagy szándékosan!) elmozdítsák vagy felborítsák őket. Bár aktívak és energikusak, még a nagy felnőtt nőstény térképteknősök is beszorulhatnak egy nehéz tárgy alá és megfulladhatnak.
Aljzat nem szükséges, de használat esetén könnyen tisztíthatónak kell lennie. A homok, zúzott korall és folyami kavicsok mind elfogadható anyagok, de kerülni kell a durva, koptató kőtárgyakat. A bőrön lévő karcolások, horzsolások komoly fertőzések forrásai lehetnek.
A tiszta víz nagyon fontos. Gyakori vízcserére és/vagy erős, túlméretezett szűrőre lesz szükség, hogy megakadályozzuk a hulladékok és méreganyagok felhalmozódását a vízben. Ez késlelteti a baktériumok és gombák szaporodását is, tovább javítva az egészségesen kialakított mesterséges környezetet. Az élő vagy műanyag növények, vagy a kettő kombinációja javíthatja a tartály esztétikáját és környezeti minőségét. Gazdagítják a viselkedést, miközben a teknősök körbe-körbe mászkálnak és felfedeznek, az élő növények pedig felhasználják a keletkező szerves hulladékot, ami a jó vízminőség és biológiai egyensúly fenntartásában segít.
A párzási időszaktól eltekintve ezek az állatok inkább magukban szeretnek lenni, ezért is nagy fontosságú, hogy a tartály mérete akár az elvonulásra is alkalmas legyen.
HŐMÉRSÉKLET, FŰTÉS, LÁMPÁK
"A víz hőmérsékletének 70 és 80 Fahrenheit fok között kell lennie. A levegő hőmérsékletét néhány fokkal melegebben kell tartani, 75-85 Fahrenheit fok körül, és a sütkérező hely legmelegebb pontján a hőmérsékletnek el kell elérnie a 90-100 F. fokot. Ezek a hőmérsékletek körülbelül 5 fokkal csökkenhetnek éjszaka, és további 5 fokkal télen. Természetes körülmények között a vadon élő térképteknősök jól tolerálják az optimális aktivitásuk tartományát meghaladó hőmérsékletet, de a kedvtelésből tartott teknősöket ezeknek a szélsőségeknek kitenni nem szükséges és nem is ajánlott."
Európai mértékegységekre lefordítva és kerekítve:
Víz ideális hőmérséklete nappal 21 - 26 oC; Levegő nappali hőmérséklete 24 - 30 oC,
éjjel a víz hőmérséklete 18,5 - 24 oC; a levegőé 21 - 27 oC -ra csökkenhet; míg
télen a víz nappali hőmérséklete éjjel akár 16 Celsius fokig is lehűlhet.
(1 Fahrenheit fok kb 0,5 Celsius fok különbségnek felel meg,
vagyis 5 Fahrenheit különbség kb 2,5 Celsius fok)
Élőhelyükön a teknősök, mivel mérsékelt égövi állatok, télen általában hibernációba vonulnak. Életmódjuk főként tavasszal nagyon sok sütkérezésből áll, hiszen ilyenkor a víz még hideg, sok esetben csupán 10 fok C körüli, így a normál életfunkciók biztosíásához fontos a testhő emelése. A napon sütkérezés az algák páncélról való eltávolításában is segít.
Ha a teknősöket megzavarják, a folyóba menekülnek.
Bár a természetes, szűretlen napfényt nem lehet feltétlenül helyettesíteni, nem mindig kivitelezhető egy ilyen expozíciójú, a kedvtelésből tartott teknősök számára hozzáférhető sütkérezőhely kialakítása (és ha igen, nagyon ügyelni kell arra, nehogy a teknős véletlenül túlmelegedjen a házában).
Fenti adatokból világosan látható, hogy jól levédett vízmelegítőn kívül Infravörös és UV-B lámpára, is szükség lesz:
VÍZMELEGÍTŐ:
Olyan vízmelegítő szükséges, amelyet vagy gyárilag burkolattal láttak el, vagy magunk építjük be olyan helyre, ahol a teknősök nem férnek hozzá, a víz azonban szabadon tud áramlani körülötte.
INFRAVÖRÖS IZZÓ:
A hőmérséklet emeléséhez a sütkérező helyen infravörös lámpa, vagy terráriumi hősugárzó szükséges, ennek távolsága a napozó helytől legalább 30 cm.
UV - B IZZÓ:
Az UV lámpák széles választéka áll ma már rendelkezésünkre, amelyek a teknősök D3 vitamin szintézisét elősegítik.
A D3 vitamin kulcsfontosságú a kalcium metabolizmusához az egészséges csontozat és páncél növekedéséhez. A kiválasztott izzónak az UVB tartományba eső hullámhosszt kell biztosítania (ezt az izzó csomagolásán fel kell tüntetni), mivel csak ez a hullámhossz tartomány alkalmas a cholecalciferol nevű elővitamin D vitaminná alakítására.
UV-B izzó állatoktól való távolsága 25 - 30 cm kell, hogy legyen, világítási idő napi 8 - 10 óra.
Ma már olyan izzók is beszerezhetők főként hüllőkkel foglalkozó boltokban, amelyek az UV-B és Infravörös hullámhosszot egyaránt képesek leadni. A 2 az egyben előnye, hogy kicst olcsóbb, mintha ugyanazokkal a paraméterekkel 2 féle lámpát kellene beszereznünk.
Az UV-B lámpákban az izzó kb fél év alatt kimerül, ilyenkor már csak normál fényt ad, tehát fél évente cserélni kell!
TÁPLÁLÁS
A legtöbb víziteknős mindenevő, és életük folyamán többször is megváltoznak étkezési szokásaik.
Bár egyes Graptemys fajok a természetben nagyon speciális étrenddel rendelkeznek (különösen a széles fejű fajok), fogságban könnyen elfogadják a kereskedelemben előállított élelmiszer-pelleteket. Számos márka létezik a piacon, amelyek megfelelhetnek a térképteknősök igényeinek.
Tápláló étrenddel való ellátása úgy érhető el, ha kiválasztunk egy
30-40 százalékos fehérjetartalmú,
alacsony zsírtartalmú (20 százalék alatti) és
magas kalcium - foszfát aránnyal rendelkező tápot.
Földigiliszták, tücskök, rákok, etetőhalak, vérférgek, feketeférgek és különféle leveles zöldek, köztük kínai kel, Lollo rosso, fejes saláta, endívia, vagy akár kelkáposzta is szolgálhat csemegeként.
A térképteknősök változatosságukban éppoly figyelemre méltóak, mint viselkedésükben. Annak ellenére, hogy bizonyos tekintetben igényes, egészséges, élénk teknősöket sajátos szükségleteik kielégítésével felnevelni nagyon kifizetődő. Amikor alapvető szükségleteik és követelményeik teljesülnek, ezek a gyönyörű lények csodálatos háziállatokká válnak az elkötelezett állattartó számára.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
